Nem több autópálya, hanem képzett és innovatív magyar munkaerő kellene az OECD szerint.

A Közép-Dunántúl is bekerült abba a 23 régióba, amelyet közelebbről is megvizsgált az OECD a regionális növekedési kilátásokról készített elemzéséhez. A régiót három megye, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém alkotja, ide tartozik Székesfehérvár, Tatabánya, Dunaújváros és Veszprém is - azaz magyaqr viszonylatban bőven nem fejletlen régiótól van szó. (Bővebben lásd "Így látja Közép-Dunántúlt az OECD" című cikkünket a jobb oldali hasábban)


Az OECD elemzése szerint azonban így is érzékelhető egyfajta lemaradás. A régió termelékenysége 10-15 százalékkal elmarad a nemzeti átlagtól, ami akkor is aggaszutó, ha ez szinte kizárólag abból adódik, hogy Budapest nagyon nagy előnye jelentősen torzítja a viszonyokat. A térség ezzel együtt Magyarország legerősebb ipari központja, az egy főre eső ipari termelés az országos átlag több mint duplája.

A munkanélküliség jóval alacsonyabb az áltagosnál, különös tekintettel a tartós munkanélküliségre, a munkaerő képzettsége azonban problémás: átlagon felüli, több mint 15 százalékos az alacsonyan képzettek aránya, a magasan képzetteké pedig csak 18,5 százalékos, szemben a több mint 20 százalékos magyar és 26 százalékos OECD átlaggal. Az elemző szerint a térségben jók az infrastrukturális adottságok (elsősorban az autópályák miatt), de feltűnően kevés a szabadalom, ami arra utal, hogy fejletlen a kutatás-fejlesztés.

Az OECD szerint a növekedést elősegítő faktorok között ki lehet emelni a jelentős külföldi tőkeállományt, ami a régióba érkezett 1999 és 2007 között, a multinacionális cégek jegyzik nagyjából a régiós kibocsátás csaknem felét, miközben ezeknél a társaságoknál dolgozik a foglalkoztatottak negyede. Az elemzés ezzel együtt azt is kiemeli, hogy a külföldi tőke dominanciája a külső sokkoknak kitetté teszi a régiót. A jó pontok közé sorolták az elemzők a jó munkakultúrát, a jó infrastruktúrát és a kedvező földrajzi elhelyezkedést is.

Mik az OECD szerint a térség gyenge pontjai? Az első a gyenge innovációs képesség, ami a multik és a magyar kkv-k közötti innovációs transzfer hiányát, illetve a cégek és a helyi egyetemek közötti kapcsolat viszonylagos gyengeségét jelenti. Problémát jelent a képzetlen, vagy alacsony képzettségű munkaerő magas aránya, aminek következtében a térségbeli cégek egyre inkább Szlovákiából verbuválják a jól képzett szakmunkásokat és mérnököket is. Ezen felül az elemzés arra is rámutat, hogy az ország egészéhez hasonlóan komoly visszatartó erőt jelent az adminisztrációs költségek magas szintje, a magas adóterhelés.

A jelentés szerint a regionális kiitörés alapja a humán erőforrás fejlesztése. Az oktatásnak kiemelkedő jelentősége van: régóta ismert statisztikai összefüggés, hogy az egyetemi, főiskolai diploma jelentősen növeli a várható jövedelmet, de az OECD esettanulmányai arra is rámutatnak, hogy a középfokú oktatás, a szakmai továbbképzések, a piacképes tudás elsajátítását lehetővé oktatási rendszer kiépítése ugyanígy megtérül.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Magyarország szerencséje

Az egykulcsos adó Amerikából nézve

Ketyeg a diákhitel-bomba

Milliárdos hitelkártyát a görögöknek!

Mégis az államcsőd a megoldás?

Össztűz alatt a svájci jegybank