Bár a hivatalos kormányzati statisztikák nem mutatnak ki számottevő inflációt, a pénzromlás üteme egyre több „kis embert” ijeszt meg.

Az államadósságok lefaragása alapvetően két módon képzelhető el: takarékossággal és megszorításokkal, vagy az infláció felpörgetésével és az adósság elinflálásával. Bár az első is bevett szokássá vált mára, a második jóval kisebb társadalmi feszültséggel jár, azaz félő, hogy a gazdasági vezetők végül úgy döntenek, mégiscsak kiengedik az inflációs szellemet a palackból. (Bővebben lásd " A megtakarításokat fenyegeti a pénzpumpa?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Gyors példa: egy országnak van 100 egység adóssága, 100 egység GDP-je, és 100 egységnyi papírpénze. A GDP-hez viszonyított adósság 100 százalék, ami eléggé ijesztő. Az adósságot lehetne faragni, ha a kormány megszorítana, de ennél jóval egyszerűbb és kisebb fájdalommal is jár, ha a jegybank 0 százalékra viszi le a kamatokat, és belepumpál mondjuk 20 egység plusz pénzt a gazdaságba. Így marad 100 adósság, de a pénzmennyiség 120-ra ugrik, míg a GDP ugyancsak 120 lesz. Az adósság/GDP mutató így 83 százalékra csökken, miközben az infláció felpörög.

A példa természetesen a végletekig leegyszerűsíti a valóságot, az mindenesetre tény, hogy a világ legnagyobb jegybankjai az elmúlt öt évben több mint 5000 milliárd dollár értékben pumpáltak frissen nyomtatott pénzt a rendszerbe, ami bár a hivatalos statisztikák szerint nem pörgette fel az inflációt, a papírpénz értékállóságába vetett hitet mégis megrengette.

Egy felmérés szerint például a németek több mint negyede igyekszik valamilyen kézzel fogható eszközbe - ingatlan, arany - menekíteni pénzét, miközben a megkérdezettek többsége érzi úgy, hogy a saját bőrén érezhető infláció jóval magasabb, mint a statisztikusok által kimutatott 2,2 százalék. Megint mások azért aggódnak, hogy ha még évekig 0 százalék közelében maradnak az alapkamatok, és a banki kamatok is csökkennek, akkor a bankban fialtatott pénz veszít értékéből. (Ez ügyben nekünk magyaroknak is van aggódnivalónk, tekintettel a 6,6 százalékos szeptemberi inflációra…)

Tény, hogy az alacsony kamat és a felpörgetett infláció segít leépíteni az adóssághegyeket, ez ugyanakkor veszélyes fegyver, amivel hosszú távon érdemes rendkívül óvatosan bánni.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Kell-e nekünk magyar Tesco?

Közérthető államot!

Devizahiteles mentőcsomag a bankok pénzéből?

Ide nekem a sok pénzt! - De miért is?

Veszélyben a nyugdíjunk?

Svájcifrank-buborék és a Nobel-díj