A világ jegybankjai az infláció helyett a gazdasági növekedésre koncentrálhatnak a jövőben, a feltörekvő országokban azonban bezavar a devizaárfolyam.

Egyre többen egyre többet beszélnek arról, hogy a jegybankokban a korábbi inflációs célkövetés rendszerét elsöpörte a válság, és szinte biztosnak tűnik, hogy a régi rendszerhez nincs visszaút. A jövő jegybankjait új célok és új eszközök jellemzik majd, melyek a remények szerint jobban illeszkednek a megváltozott gazdasági rendhez. (Bővebben lásd "Tartós paradigmaváltás a jegybanki politikákban" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A fejlett világ központi bankjainak célja például egyre inkább úgy tűnik, hogy a nominális GDP - reál GDP plusz infláció - növekedési ütemének stabil szinten tartása lesz. Egy 2,0 százalékos infláció és 3,0 százalékos reálgazdasági növekedés mellett hosszú távon a nominális GDP-re vonatkozó 5,0 százalékos cél tűnik reálisnak. Azaz ha a gazdaság nominális növekedési üteme ettől elmarad, akkor a jegybank minden eszközzel - nem csak a kamattal – igyekszik majd élénkíteni, tartósan 5,0 százalék feletti bővülés esetén pedig hűteni.

A feltörekvő országokban, így Magyarországon azonban a nominális GDP-re „lövés” nem nagyon működhet, a képletet itt ugyanis jelentősen megkavarja a tőkebeáramlás és a devizaárfolyam.

Hogy miért nem, arra egy gyors példa: egy fejlett ország vagy régió kamatot csökkent, hogy gyorsítsa gazdasági növekedését. Ekkor a tőke a feltörekvő országokba áramlik, ami a helyi devizát erősíti. A feltörekvő ország gazdasága így könnyen túlhevülhet, a fejlett ország fellendülése mellett ugyanis a masszív tőkebeáramlás is húzza.

Ekkor a feltörekvő ország jegybankjának - látva a túl gyors növekedést - kamatot kell emelnie, ez ugyanakkor újabb nemzetközi tőkét vonz, ami tovább erősíti a devizát és fűti a gazdaságot. A feltörekvő ország gazdasága így túlhevül, a deviza túlerősödik, és túl sok spekulatív tőke is érkezik, aminek vége nem is lehet más, mint egy jókora összeomlás.

A feltörekvő országok jegybankjainak így az inflációs célkövetés vagy a nominális GDP követése helyett érdemes lehet a devizaárfolyamra „lőni”, így egyszerre teremthető meg az árfolyam és a gazdasági növekedés stabilitása. Legalábbis Andrés Velasco, a Columbia University professzora szerint…

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Hatékonyabb állammal a deficit ellen

Mikor jönnek haza a londoni magyarok?

Lenne mire költeni a nyugdíjpénzeket

Minél messzebb Európától!

Ezt alaposan félrenézte az IMF

Halkan fújtuk fel a frankbuborékot?