Pénzügyi Szemle online blog

Hiába Brüsszel legjobb szándéka, ha a tagállamok nem hajlandóak alkalmazkodni, akkor reménytelennek tűnik egy sikeres Európai Unió kialakítása.

Az Európai Unió és az eurózóna az integrációs folyamattól a kezdetektől fogva azt várta, hogy egyrészt az egyes országokban javulhat a gazdasági kormányzás minősége, másrészt az egyes tagállamok integrálódhatnak egy egységes európai gazdasági rendbe. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy ez a várakozás a legkevésbé sem vált valóra. (Bővebben lásd "Kormányzás Európában, trendek és törésvonalak" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

A szomorú tény az, hogy az egyes tagországokban annak ellenére romlott a kormányzás minősége az elmúlt tíz évben, hogy épp erre az időszakra esett az európai integrációt felgyorsítani hivatott euróbevezetés. Viszont ha egy ilyen ideális időszakban nem tudtak sem egymáshoz közeledni az egyes tagországok, sem - legalábbis a periféria országok - magukhoz képest előrelépni, akkor felmerül a kérdés, hogy távlatilag fel lehet-e egyáltalán építeni egy egységesen működő és sikeresen integrált európai közösséget.

A következő évtized a gazdaságok helyben járásával és a zombi bankok agóniájával telhet Európában.

Úgy tűnik, hogy Európában ha lassan is, de megoldódnak a problémák, ez ugyanakkor csupán azt jelenti, hogy a teljes gazdasági összeomlást sikerül elkerülni. Ettől függetlenül az eurózóna nem kerülheti el a Japánból már jól ismert forgatókönyvet, és a következő évtizedet minden bizonnyal mind a bankrendszer, mind a teljes gazdaság "zombi-üzemmódban" tölti majd - véli Wolfgang Münchau, a The Financial Times publicistája. (Bővebben lásd "Az összeomlás elmaradt, a kilátások változatlanul borúsak" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Ami a bankokat illeti, bár az illetékesek megígérték, hogy jövőre élete hívják az eurózóna bankunióját, ez ugyanakkor szinte biztosan csak látszatintézkedéseket tartalmaz majd. A tőkehiánnyal küzdő bankok központi feltőkésítésére aligha lehet számítani - mint ahogyan az eurókötvény is csak álom marad -, a közös betétbiztosítás sem fog megvalósulni, a központosított felügyeleti rendszertől pedig naivitás lenne csodát várni. A hitelezés ilyen módon továbbra is akadozhat, ami a gazdasági növekedést is hátráltatni fogja.

Egyeseknek mosolyra görbül a szája a költségvetési megszorítások bejelentésekor.

Az ember azt hinné, hogy senki nem szeret rosszabbul élni, de ez tévedés, mert mind a közgazdászok, mind a politikusok között számos megszorítás-pártit ("austerians") találni. Na, de mi motiválhatja őket? (Bővebben lásd "Öt jó érv a megszorítások mellett" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Több lehetőség is van:

- Vannak a meggyőződésesek, akik szerint megszorítani jó, mert valóban csak így nyerhető vissza a közpénzügyek egyensúlya, amit az is bizonyít, hogy milyen okos emberek mondják, hogy szükség lenne rá.

A magyar származású milliárdos befektető Németországot hibáztatja, a német bölcs szerint folytatni kell a megszorításokat. Parázs vita a recsegő-ropogó eurózóna jövőjéről.

Késhegyre menő vitát folytat egymással Soros György milliárdos befektető és Hans-Werner Sinn, a University of Munich professzora, az Ifo gazdaságkutató elnöke az internet nyilvánossága előtt olyan kérdésekről, mint hogy Németország kilépjen-e az eurózónából, legyen-e eurókötvény, vagy épp ki a hibás a dél-európai országok leszakadásáért. Nagy meglepetést nem árulunk el: a szakemberek szerint a másik mindenben téved, a következtetés pedig az, hogy ha nem lesz megegyezés, akkor Európa mehet a levesbe… (Bővebben lásd "Parázs vita Soros György és Hans-Werner Sinn között" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Sokat elmond Európa jelenlegi problémáiról a két nagy tudású szakember vitája, akik sem arról nem tudnak megegyezni, hogy miért alakult ki a válság, sem arról, hogy mi a megoldás, de még arról sem, hogy szükség van-e egyáltalán euróra.

Az eurózóna csődjeinek oka elsősorban maga az euró, melynek bevezetését követően a legtöbb eurózóna tag munka helyett csak várta a sült galambot.

Az euró bevezetését megelőzően az európai országok mindent megtettek annak érdekében, hogy megfeleljenek a közös pénz feltételeinek, rendbe tették a költségvetéseket, bevezették a reformokat, privatizáltak. Az euró bevezetését követően azonban leálltak a reformok, aminek egyenes következménye volt a mély gazdasági válság. A kérdés: miért torpant meg Európa? (Bővebben lásd "Euró: elkényelmesedő tagországok, elmaradó reformok" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

10 éves állampapírok kamatainak alakulása

Az euróbevezés mögötti elvi ötlet az volt, hogy ha az európai országok közös pénzt használnak majd, akkor az egyes tagországok a gazdasági gondokat nem tudják majd megoldani a - könnyebbik útnak számító - saját deviza leértékelésével, hanem kénytelenek lesznek végigmenni a nehezebb úton, reformokat bevezeti, költségvetést rendbe tenni…