Pénzügyi Szemle online blog

Hiába süllyedt reménytelen válságba a gazdaság, tíz év is elég, hogy kikeveredjen a mocsárból, sőt éltanulóvá lépjen elő.

Látszólag úgy tűnik, hogy a bajban lévő európai országok - spanyol, görög, portugál - örökre leírták magukat, és semmi esélyük kikeveredni a munkanélküliség - államadósság - recesszió háromszögéből. A látszat azonban, mint oly sokszor most is csal, a közgazdaságtan ugyanis már számtalanszor bebizonyította, hogy helyes gazdaságpolitikával nem is kell több 10 évnél, hogy egy reménytelen helyzetben lévő ország éltanulóvá váljon. (Bővebben lásd "Mi a titka a német gazdasági csodának?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A felemelkedésre a legjobb példa Németország, melynek gazdasága tíz éve ugyancsak lesajnált helyzetben volt: magas munkanélküliség, recesszió, emelkedő államadósság és válságtól szenvedő pénzügyi szektor jellemezte, miközben ma az országot példaként állítják a mély válságtól szenvedő dél-európai országok elé.

Nem arra kellene figyelni, hogy milyen megszorításokkal lehet faragni a költségvetési hiányon, hanem arra, hogy hogyan lehet hatékonyabban elkölteni a milliárdos adóbevételeket.

Kenneth Rogoff, a Harvard professzora egyértelművé teszi: nem akarunk lemondani az állam által biztosított szolgáltatásokról (autópálya, tömegközlekedés, ingyenes felsőoktatás, nyugdíj, rendőr…), miközben többet sem akarunk adózni, a költségvetés hiányát valahogy mégis le kellene szorítani. (Bővebben lásd "Hatékonyabb állam kell" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A megoldás a szakember szerint csakis az lehet, ha az állam hatékonyabban költi el az adóbevételeket, így vagy kevesebb adóból biztosít ugyanolyan szolgáltatást, vagy szinten maradó adók mellett nyújt egyre többet és többet.

Egy amerikai felmérés szerint a közszférában dolgozók csupán a versenyszférában jellemző fizetés kétharmadát kapják ugyanazért a munkáért. Ha ez igaz, akkor megéri váltani…

Az Egyesült Államokban a legtöbb gazdasági vita a költségvetési hiánnyal kapcsolatos, jelesül hogy hogyan lehetne úgy csökkenteni a deficitet, hogy a növekedés ne torpanjon meg. Kézenfekvő megoldás lehet az állami alkalmazottak fizetéscsökkentése, ami azonban érthető okokból heves ellenállásba ütközik. (Bővebben lásd "Közszféra vs. magánszféra: hol keresnek többet?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Egy felmérés - melyet a Federal Salary Council készített - például arra hivatkozik, hogy hasonló munkáért a közszférában csupán a versenyszférában mért fizetések 65 százalékát kapják, azaz kijelenthető, hogy a közszférában dolgozók már így is alulfizetettek.

Egy amerikai elitegyetem szerint Magyarországnak kiemelkedően jók a gazdasági adottságai.

Magyarország a világ 14. legjobb exportszerkezetével rendelkezik - legalábbis erre jutottak az amerikai MIT kutatói, akik aszerint tették sorba az országokat, hogy melyik hányféle és milyen komplexitást megjelenítő terméket exportál (lásd "Versenyképesség mint felhalmozott tudás" című ismertetőnket a jobb hasébban.).

Nem elég, ha a vállalkozók hitelt, kamattámogatást, tőkét vagy bankgaranciát kapnak. Jó cégek, jó termékek és jó környezet kellenek, na meg olyan eladók, pincérek és kereskedők, akiktől öröm vásárolni.

Kétségtelen, hogy a foglalkoztatás szempontjából rendkívül fontosak a kkv-k: a szektor munkahelyet biztosít a versenyszférában dolgozók 70 százalékának és a GDP több mint 50 százalékát állítja elő. Az sem vita tárgya, hogy szükség van a tőke és pénzhiánnyal küzdő kkv-k támogatására, különösen a gazdasági válság kellős közepén. (Bővebben lásd "Állami támogatás a magyar kkv-szektorban: miből mennyi jut?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Rájuk is fér a segítség, a szomorú tény ugyanis az, hogy a hazai kkv-k jövedelemtermelő képessége mindössze egytizede az EU15-ök átlagának, a vállalkozásoknak pedig csupán 20-22 százaléka bankképes, miközben az uniós arány 70-85 százalék. Emellett az sem ad okot az optimizmusra, hogy a lausanne-i székhelyű IMD gazdasági kutatóintézet elemzése szerint az uniós országok közül hazánkban az egyik legalacsonyabb a kkv szektor hatékonysága.