2012. szeptember 29. 07:37
Egy amerikai elitegyetem szerint Magyarországnak kiemelkedően jók a gazdasági adottságai.
Magyarország a világ 14. legjobb exportszerkezetével rendelkezik - legalábbis erre jutottak az amerikai MIT kutatói, akik aszerint tették sorba az országokat, hogy melyik hányféle és milyen komplexitást megjelenítő terméket exportál (lásd "Versenyképesség mint felhalmozott tudás" című ismertetőnket a jobb hasébban.).
2012. augusztus 31. 07:51
Nem elég, ha a vállalkozók hitelt, kamattámogatást, tőkét vagy bankgaranciát kapnak. Jó cégek, jó termékek és jó környezet kellenek, na meg olyan eladók, pincérek és kereskedők, akiktől öröm vásárolni.
Kétségtelen, hogy a foglalkoztatás szempontjából rendkívül fontosak a kkv-k: a szektor munkahelyet biztosít a versenyszférában dolgozók 70 százalékának és a GDP több mint 50 százalékát állítja elő. Az sem vita tárgya, hogy szükség van a tőke és pénzhiánnyal küzdő kkv-k támogatására, különösen a gazdasági válság kellős közepén. (Bővebben lásd "Állami támogatás a magyar kkv-szektorban: miből mennyi jut?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Rájuk is fér a segítség, a szomorú tény ugyanis az, hogy a hazai kkv-k jövedelemtermelő képessége mindössze egytizede az EU15-ök átlagának, a vállalkozásoknak pedig csupán 20-22 százaléka bankképes, miközben az uniós arány 70-85 százalék. Emellett az sem ad okot az optimizmusra, hogy a lausanne-i székhelyű IMD gazdasági kutatóintézet elemzése szerint az uniós országok közül hazánkban az egyik legalacsonyabb a kkv szektor hatékonysága.
2012. február 17. 06:12
Első hallásra logikusnak tűnik, hogy egy országnak annál jobb, minél több a sokat kereső munkavállaló. A magas fizetések ugyanakkor egyenesen visszahúzó erőt jelentenek, rontva a vállalatok versenyképességét és a gazdaság növekedési potenciálját.
Egy korábbi posztunkban bemutattuk, hogy az elmúlt 10 évben Németország éppen azzal alapozta meg a gazdasági erejét, hogy az európai átlagnál lassabb ütemben növelte a béreket. A német vállalatok ezáltal versenyelőnybe kerültek külföldi versenytársaikkal szemben, ami az export meredek emelkedését és a munkanélküliség gyors csökkenését eredményezte.
Most egy másik érdekes tanulmányt mutatunk be, melynek eredményei alapján hasonló következtetés adódik: egy gazdaság számára hosszú távon nem az az előnyös, ha a munkavállalók minél nagyobb hányada él minél magasabb fizetésből.
A washingtoni CEPR kutatója, John Schmitt elemzésében (lásd cikkünket a jobb oldali hasábban) 19 fejlett ipari ország munkaerőpiacát vizsgálja, összehasonlítva az alacsony fizetésből élők arányait a 2009-es évre vonatkozóan. Alacsony bérnek a tanulmány az átlagos fizetés kevesebb, mint kétharmadát tekinti.
2012. január 31. 12:49
Tömegével jönnek a külföldi cégek, ha a kormány csökkenti a vállalati nyereségadót? Hogyan lehet Magyarországra csábítani a külföldi befektetőket? Mi az összefüggés a telefonvonalak száma és egy ország tőkepiaci versenyképessége között? Tények és tévhitek a működő tőke beruházások és a tőkepiaci versenyképesség témakörében.
A napi híradásokban gyakran olvashatjuk, hogy a kormány döntései kedvezően, vagy épp elrettentően hatnak a külföldi befektetők döntéseire. Első hallásra teljesen logikusnak tűnik, hogy az adóemelések vagy az ingadozó forintárfolyam elriasztják a dúsgazdag, és ennek megfelelően munkahelyek százait/ezreit ígérő külföldi óriáscégeket, a valóság ugyanakkor ennél jóval árnyaltabb - legalábbis Katona Klára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint.
A ''Magyarországnak nem az olcsó munkaerővel kell versenyeznie'' című interjúban kifejti (lásd jobb oldali hasáb), hogy az egyes kormányzati döntések valóban kihatnak egy ország GDP-növekedésére és ennek megfelelően hosszú távon befolyásolják a tőkebefektetéseket is, a működő tőke beruházások azonban soha sem az adott évi politikai döntések hatására alakulnak.
2012. január 25. 08:30
A kormányok folyamatos megszorításokra kényszerülnek, hogy csökkentsék a költségvetés hiányát, a jegybankok az euró bevezetésével elveszítették az önálló kamat- és árfolyampolitikát - mégis hogyan legyenek úrrá a gazdasági válságon az eurózóna periféria országai?
A válasz Mickey Levy, a Bank of America vezető közgazdásza szerint egyszerű: csökkenteni kell a béreket!
A szakember - akinek cikkét Bércsökkentés: német recept válságos időkben címen ismertetjük (lásd jobb hasáb) - rámutat, hogy a versenyképesség és a bérszínvonal között szoros összefüggés figyelhető meg, és míg az elmúlt 10 évben a német vállalatok csak óvatosan emelték a béreket, addig az olasz, francia, görög és portugál cégvezetők nagyvonalúak voltak munkavállalóikkal.
Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról
Utolsó kommentek