Magyarországra évente közel 1000 milliárd forint EU-s pénz ömlik, de ez a gazdasági mutatóinkon és a növekedési potenciálunkon alig látszik meg.

Gyakran hallhatjuk, hogy a 2007-13-as költségvetési időszakban hazánk összesen 8000 milliárd forintnyi EU-s fejlesztési pénz lehívására jogosult, amely összeget természetesen képtelenség mind felhasználni - a 70-80 százalék már jó eredmény lenne -, mégis, a számok láttán az ember joggal gondolhatná, hogy Magyarország történelmében eljött a Kánaán. A valóságban azonban ezt valahogy mégsem látjuk. (Bővebben lásd "Ez egy érdekek mentén formálódó szabályrendszer'' című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Miért nem? Mi lehet az oka annak, hogy idejön évi sok száz, sőt sok ezer milliárd forintnyi EU-s pénz - ami alapján akár szobrot is emelhetnénk a német adófizetőknek -, a gazdaságunk mégis stagnál, szenved, sőt billeg a recesszió szélén. Hát az, hogy a nagy európai uniós mítoszt - miszerint az uniós fejlesztések növelik a potenciális növekedést - egyelőre semmilyen adat nem támasztja alá. Helyi szinten vannak előnyök, de nemzetgazdasági szinten legfeljebb az adott évben.

Három érdekességet érdemes hangsúlyozni, melyek mindegyike szolgálhat némi magyarázó erővel. Az első, hogy bár valóban rettentő összeget fizet ki nekünk az EU, befizetési kötelezettségünk is van, ami megközelítőleg évente a GDP 1,0 százalékára, azaz a 2007-13 időszakban összesen közel 2000 milliárd forintra rúg.

A második, hogy az EU-s fejlesztéseket többnyire külföldi cégek végzik - Lengyelországban például megközelítőleg 60 százalék ez az arány -, így a pénz nagy része ahogy bejön az országba, a külföldi cégeken keresztül nyomban ki is megy.

A harmadik, hogy az EU-s pénzek egy jelentős része nem munkahelyteremtő beruházásokat finanszíroz, hanem olyan projekteket - szökőkutak, bicikliút, kilátó -, melyek nem növelik a gazdaságunk potenciális növekedési lehetőségeit.

A magyar fejlesztéspolitika felelőssége óriási, az ide érkező EU-s forrásokat gyorsan, okosan és hatékonyan kell(ene) felhasználnunk, hogy a piacnyitásból származó hátrányokat kompenzálni tudják az unós pénzből finanszírozott beruházások. 2014-ben új hétéves költségvetési ciklus veszi kezdetét az Európai Unióban, melynek során a legfontosabb kérdés az lesz, hogy vajon okosabban tudunk-e élni a lehetőségeinkkel, mint tettük azt 2007 és 2013 között.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Munka vár a magyar nyugdíjasokra is?

Magyarország tartozzon a magyaroknak!

Frontszolgálat várhat a forintra

El a kezekkel a magyar földtől!

Okos bögrét, okos cipőt mindenkinek!

Csodaszer-e a gyenge forint?