Bajban van a hazai ipar, mert az olcsó külföldi termékek elárasztják a piacot, a hazai termelők pedig becsődölnek. Tényleg? 

Van egy egyszerű  megoldás: ki kell szorítani a külföldieket, vámokkal, vagy egyéb korlátozásokkal, és meg is van oldva a gond. A hazai termelők külföldi versenytárs nélkül működhetnek, megmaradnak a munkahelyek, az emberek a hazait veszik, a kiszorított külföldi meg keres más országot, ahol terítheti a portékáit. (Bővebben lásd A hazai ipar védelme és az importkorlátozás című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Pofon egyszerűen hangzik, a gond csak az, hogy ez a megoldás 20-30 éve talán még működhetett volna, ma azonban már bizonyosan több kárt okoz, mint hasznot. A mai globalizált világban ugyanis a nemzetközi kereskedelemben olyan összefonódások épültek ki, hogy ha egy piacon egy ország korlátozásokat vezet be, az hamar visszaüt a hazai nagy cégekre is.

Gyors példa: egy hazai nagycég mind a hazai, mind az export piacokra termel. Az állam kereskedelmi korlátozásokat vezet be (nem kell feltétlenül konkrét tilalomre gondolni, azt tiltja az EU is, de vannak azért szofisztikáltabb megoldások is), hogy védje a hazai ipart, ezzel ugyanakkor a nemzetközi kereskedelemben aktív nagy cég alapanyag és félkész termék behozatalát is korlátozza.

A hazai nagy cég így drágábban tud importálni és termelni, így hátrányba kerül az export piacain is, ami csökkenti a bevételeit. (Arról nem is beszélve, hogy ha egy ország korlátozásokkal védi a hazai termékeket, arra a szomszédos országok és versenytársak is hamarosan reagálni fognak, ami ugyancsak hátrányosan érinti az exportra termelő hazai vállalatokat.)

A védelmi jelleggel bevezetett import korlátozások a csak hazai piacra termelő kis cégeket hatékonyan védik, miközben a nemzetközi kereskedelemben aktív nagyobb cégeknek érezhető károkat okoznak. A kérdés az, hogy az adott gazdaságban melyik vállalati réteg a meghatározó, ha nagy számban vannak aktív export-import cégek, akkor szinte bizonyosan  nem éri meg bevezetni a védelmi jellegű korlátozásokat. nem is beszélve arról , hogy vajon milyen hatással lene a verseny hiány a hazai cégekre...

Felmerül a kérdés, hogy ha korlátozásokkal nem, akkor hogyan lehet „helyzetbe hozni” a hazai cégeket a kül- és belpiacokon? Egy megoldás lehet a hazai deviza gyengítése, de hosszú távon igazi eredményt inkább a versenyképességet javító intézkedésektől lehet remélni: jogbiztonság erősítése, adócsökkentés, infrastruktúra fejlesztése, oktatás, rugalmas munkaerőpiac kialakítása, beruházások támogatása…

Valahogy mindig ide lyukadunk ki.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle 

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Gyengébb eurót? Még mit nem!!

Jön a magyar EU-tagság kritikus éve

Csapdába estek a munkanélküliek

Ideje leszámolni a nagy EU-mítosszal

Munka vár a magyar nyugdíjasokra is?

Magyarország tartozzon a magyaroknak!