A vásárlók nem túl jók matekból és nem is gondolkodnak - legalábbis erre utalnak azok a trükkök, amiket a boltosok használnak, állítólag elég hatékonyan.

Íme a magatartástudományi és pszichológiai elemekre épülő lista, amit a The Atlantic állított össze ("Vásárlás és a matematika csődje" című cikkünket lásd a jobb hasábban).

1. Az emberek mindig szeretnek valami pluszt kapni, így általában nem az árleszállítások jönnek be, hanem a „többet kapsz a pénzedért” kampányok. Olcsóbb kávé helyett extrakávé ugyanannyiért!

2. Az elsőként látott árak sokakat befolyásolnak, így például egy irreálisan drága, több százezer forintos táska után egy pár tízezer forintos óra is viszonylag jó boltnak tűnik. Pedig ugye…

3. Az emberek irtóznak a szélsőségektől, azaz nem szeretjük, ha meglopva érezzük magunkat, de azt sem, ha valami „túl olcsó”. Számos kísérlet bizonyítja, hogy a fogyasztás nagyban függ attól, milyen árkörnyezetben kínál a bolt egy adott terméket – jellemzően sem a legdrágább, sem a legolcsóbb termékek nem mennek jól, de a középre pozícionált termék annál jobban.

4. Mindenki szereti a sztorikat és az igazolásokat. A termékek valódi árát nem tudjuk meghatározni, de szükségünk van olyan magyarázatokra, amikkel meg tudjuk magyarázni magunknak, hogy ezt vagy azt miért vettünk meg épp annyiért, amennyiért. Ilyen sztori lehet például az egyértelmű árdifferencia – mondjuk ha a boltos a polcon az eladni kívánt termék mellé odatesz egy hasonló, de jóval drágább modellt.

5. Gyakran elég grafikai elemekkel felhívni a figyelmet egyes ételekre egy étterem étlapján, és máris biztos lehet benne a leleményes tulajdonos, hogy felpörög a fogyasztás. Ha egy színes képpel illusztrált, bekeretezett, illetve egy méregdrága termék mellett elhelyezett fogást látunk, biztosak lehetünk abban, hogy nagy rajta a nyereség.

6. Az emberek érzelmek által irányított lények, így szinte bármit megvesznek, ha valamiért úgy gondolják, hogy a termék olcsóbb, mint amennyit ér. Ha pedig úgy érezzük átvertek, akkor is kikészülünk, ha amúgy jó az üzlet.

7. Ha az ember stresszes, ha fáradt, ha kevés az ideje, akkor nagyobb eséllyel vesz meg értelmetlen dolgokat viszonylag drágán. Különösen igaz ez, ha az ember fiatal és ivott is.

8. Senki sem szereti a váratlan és kiegészítő jellegű kifizetéseket, így hajlandóak vagyunk egy kicsit többet fizetni például bérletekért, előfizetésekért – így ugyanis egy évben csak egyszer kell fizetnünk, a többi pedig mintha ingyen lenne…

9. Odavagyunk a visszafizetésekért és a szavatosságért – az elsőért azért, mert örömforrás azt tapasztalni, hogy pénzt kapunk a költésért, a másodikért pedig azért, mert jóleső érzés, ha azt mondhatjuk: van valamim, amivel kapcsolatban nem kell aggódnom soha már!

10. Mindennél jobban szeretjük a „9”-es számot. Egyes felmérések szerint a kiskereskedelmi árak mintegy kétharmada 9-essel végződik. A 9-esre végződő ár ugyanis azt üzeni: itt valami leértékelés van, ez a termék olcsó!

11. Egy a fontos, az igazságosság – állítólag ez mozgatja a vásárlókat, akik végső soron nem tudják, mi mennyit ér. Az árat tehát elsősorban vizuális hatások, a kiváltott érzések, összehasonlítások és a felállított aránypárok határozzák meg.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Megtörhet a 16 éves átok

Ezért buktuk be a frankhiteleket

Adózzanak többet a cégvezetők?

Mindent felboríthatnak a nyugdíjasok

Emeljük meg a minimálbért!

Börtönbe a csaló bankárokkal?