Szigorú állami regulára van szükség, máskülönben a szabadon fickándozó „piacok” ismét ránk omlasztják a világot.

A „hagyjuk szépen magukra a piacokat, az állam ne szóljon bele a dolgokba” elv megbukott, ez világosan látszik, a magára hagyott gazdaság ugyanis se nem hatékony, se nem stabil, se nem öngyógyító. Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász szerint a gazdaságnak szabályozásra van szüksége, korlátokra, és állami közbeavatkozásra, máskülönben törvényszerűen időről-időre összeomlik. (Bővebben lásd "Szigorúbb állami felügyeletre van szükség!" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Itt vannak például a bankok, ahol Stiglitz kifejezetten hiányolja az állami regulát, hangsúlyozva, hogy a válság kitörése óta csak még koncentráltabb lett a bankszektor. A közgazdász szerint az óriásbankok befolyását kell letörni, különben borítékolható a következő válság. A „too-big-to-fail” hozzáállás nem megfelelő, azaz mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy egyes szuperbankok ne tehessenek meg bármit, mondván túl fontosak ahhoz, hogy elbukjanak.

A másik, hogy a teljes bankrendszer működését szigorítani kell, a fedezeti követelményeket pedig emelni. Ez vonatkozik a tőkemegfelelésre is, függetlenül attól, hogy a bankszektor szereplői igyekeznek fenntartani a válság előtti minél lazább követelményeket. A bankszektornak több tőkére és kisebb tőkeáttételre, ennek következményeként pedig kevesebb kockázatra van szüksége, még akkor is, ha ez a jövedelmezőség rovására megy.

Ezen túl a fiskális és monetáris politika közötti hatékony koordinációra is szükség van a jövőben. A monetáris politika a válság előtt úgy működött, hogy a jegybanknak egy „fegyvere” volt, az alapkamat, egy „ellensége” az infláció, és a tevékenysége kimerült abban, hogy egy fegyverrel küzdött egy ellenség ellen. A jövőben a jegybankokra sokkal összetettebb feladatok várnak, egyszerre kell biztosítaniuk az árstabilitást, a pénzügyi rendszer stabilitását és segíteniük a gazdasági növekedést.

Továbbra is igaz természetesen, hogy egy eszközzel nem lehet több célt szolgálni, ennek megfelelően az eddigi egyetlen fegyver – alapkamat – mellé továbbiakkal is fel kell vértezni a jegybankokat. Emellett a hatékonyabb gazdasági irányítás azt is megköveteli, hogy a monetáris és fiskális politika közös célokért küzdjön, ami újabb jelentős változásokat igényel a gazdaságpolitikai eszközökben.

A válság egy sor strukturális problémát a felszínre hozott, melyek többségére még nem született megnyugtató megoldás. Joseph Stiglitz szerint a krízis mindig megteremti a lehetőségét a megújulásnak, amely annál átfogóbb lehet, minél mélyebb az adott válság. A jelen rendszer ennek megfelelően komoly változásokon mehetne keresztül, itt lenne az alkalom, hogy a nyugati világ felépítsen egy hosszú távon is fenntartható, stabil és hatékony gazdasági rendszert. Sok még a tennivaló, a lehetőség mindenesetre adott.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Magyarország legnagyobb vesztesége

Soros szerint az euró kinyírja az EU-t

Új neve van a válságnak

A veszélyes jegybanki robotok

Árnyékra vetődtek az „exceles” guruk

Kína lerabolja a tengereket