Az eurózónában megindult a válság utáni alkalmazkodás, félő ugyanakkor, hogy mire jönnek az eredmények, már túl késő lesz.

Az eurózónát gazdasági teljesítmény tekintetében kettészakította a válság, amely kettősség erősen megkérdőjelez bármiféle közös gazdaságpolitika hatékonyságát. Hogyan lehetne például hatékony közös monetáris politikát folytatni, amikor az országok egy csoportjában 15-25 százalékos munkanélküliség és recesszió pusztít – görög, spanyol, portugál -, míg egy másik országcsoportban – német, osztrák, holland - 5 százalékos a munkanélküliség, és a gazdaság bővül? (Bővebben lásd "Válságkezelés és a kettéosztott eurózóna" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Jean Pisani-Ferry, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet igazgatója szerint az eurózóna jövője azon áll vagy bukik, hogy ezt az aggasztó különbséget sikerül-e csökkenteni. A folyamat bár elkezdődött, rettentő lassan halad, és félő, hogy mire közelednének egymáshoz a gazdaságilag „jól” működő, és a válságtól szenvedő országok, addigra már túl késő lesz.

Mint minden válság, a jelen krízis is elindította az alkalmazkodás folyamatát: a periféria országok – görög, spanyol, portugál – az elmúlt években sikeresen növelték export/GDP mutatójukat, javították külkereskedelmi egyenlegüket – ebben a tekintetben az egész eurózóna szép eredményeket ért el -, és csökkentették a reálbéreket.

Miközben például Németországban a munkaerő költsége 2007 óta mintegy 10 százalékkal emelkedett, addig Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban lényegében stagnált, míg Írországban 8 százalékkal csökkent. A „válságos” országok alkalmazkodnak, és dolgozzák le a versenyhátrányukat, a folyamat ugyanakkor még mindig lassú és nehézkes.

Jean Pisani-Ferry épp emiatt aggódik, és hangsúlyozza, hogy az idő most nem az eurózóna mellett, hanem épp ellenkezőleg, ellene dogozik. Az alkalmazkodás ugyanis szépen lassan kioltaná a tátongó versenyképességi különbségeket, félő ugyanakkor, hogy az addig eltelt idő és a 25 százalékos munkanélküliségek olyan mértékű politika és szociális feszültségeket keltenek, amit sem az adott országok, sem az eurózóna nem tud kezelni.

Nem véletlen, hogy az olasz választások is napokig lázban tartották a tőzsdéket, az árfolyamok pedig már a legkisebb, bizonytalanságra okot adó hírekre is zuhanásnak indultak…

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle 

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Nem kell félni a sok nyugdíjastól

Nyugati nyugdíjhoz keleti növekedés?

Brüsszel téved, Magyarország fizet?

Bombabiznisz 1-2 forintosokból

Még több hipermarketet Magyarországra?

Szakad a tőzsde, esik a nyugdíj?