Hogyan lehetnek még szabadlábon azok a bankárok, akik felelősek a mostani pénzügyi kalamajkáért és összeomlásért? Természetesen erre is van logikus magyarázat.

A kérdés bizonyára sokakban felmerül, különösen azokban, akik elveszítették állásukat, lakásukat, esetleg még ennél is többet. Annak fényében pedig még érdekesebb a felvetés, hogy az elmúlt évtizedek bankválságai során bizony jó néhány bankár került rács mögé. Az Egyesült Államok az 1980-as években például súlyos hitelválságot élt át, melynek során több mint 1000 bankárt ítéltek el. (Bővebben lásd "A bankárszakma felelőssége és a válság" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Összeesküvés elméletről azért nincsen szó, a The Economist publicistái két jó magyarázattal is szolgálnak a fenti kérdésre.

Egyrészt a mai óriásbankok már túl nagyok és átláthatatlanok ahhoz, hogy a valódi felelősöket meg lehessen nevezni. Másrészt az esetek többségében lehetetlennek bizonyult a csalás, sikkasztás tényét vagy bármilyen konkrét pénzügyi bűncselekményt bebizonyítani, a bankárok ugyanis arra hivatkoztak, hogy a túlzott optimizmus okozta a válságot. Az pedig egyelőre még nem bűn. Egy kapitalista gazdaságban ugyanis a kockázatvállalás a játék része, vagyis a túlzott kockázatvállalás miatt bekövetkezett veszteségek természetes velejárói a rendszernek.

Akkor ennyi? Felelősök nincsenek, mondván túl optimista volt a világ, túl sok volt a hitel, ezért túl nagy lett az okozott kár? Nagyon úgy tűnik, hogy ennyi. De vajon jobb lenne a rendszer, ha a bankárok százával vonulnának börtönbe? Az állásukat, lakásukat elveszítők bizonyára elégtételt kapnának, de vajon segítené ez a gazdaságok mielőbbi felgyógyulását és a következő válság megelőzését?

A The Economist szerzői szerint nem, a bankárokra kirótt szigorú büntetések ugyanis bizonyítottan rontják az adott ország növekedési lehetőségeit, a börtönnel fenyegetés miatt ugyanis a bankok azon túl, hogy lemondanának a hazardírozásról, sok „jó hitelt” sem osztanának ki. Ha pedig nincs hitel, akkor beruházás sincs, munkahely sincs, növekedés sincs…

Akkor mi lehet a megoldás? Ennél nehezebb kérdés jelenleg nem sok van a gazdaságpolitikusok számára. Két fő csapásirány figyelhető meg a szabályozók részéről, egyrészt a bebörtönzések helyett szigorúbb szabályozást szeretnének - mondjuk magasabb tőkemegfelelést -, másrészt valamilyen módon elérni, hogy a bankmentés ne az adófizetői pénzekből történjen. Ezek ugyanakkor egyelőre csupán ötletek, a pontos megvalósítás még várat magára.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Valóban „gonosz” lenne az IMF?

Csődbe visznek a külföldiek

Így is csinálhatta volna Magyarország

Magyarország legnagyobb vesztesége

Soros szerint az euró kinyírja az EU-t

Új neve van a válságnak