Pénzügyi Szemle online blog

Több mint 30 milliárd dollárjába kerülnek az USA költségvetésének a vállalatvezetők béren felüli juttatásai.

A vállalati vezetők rendes fizetésen felüli bónuszai és részvényjuttatásai 2007 és 2010 között a fizetésnél jóval kedvezőbb adózási feltételeknek köszönhetően mintegy 30 milliárd dollárnyi - közel 7000 milliárd forint - adóbevétel-kiesést okoztak az Egyesült Államok költségvetésének. (Bővebben lásd "USA: 30 milliárdba kerülnek a cégvezetők az államnak" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A részvénytársaságok elnökei és vezérigazgatói teljesen érthető okokból a lehető legoptimálisabb adózási feltételekre törekszenek, és a fizetéseket valamint a különböző béren felüli juttatásokat úgy állapítják meg, hogy a lehető legtöbb maradjon a zsebben, és lehetőleg minél kevesebb menjen a közösbe.

A magasabb minimálbér enyhíthetne a jövedelmi különbségeken, növelhetné a GDP-t és plusz munkahelyeket teremthetne. De azért csak óvatosan…

A jelenlegi óránkénti 7,25 dollárról 2014-re három lépésben 9,80 dollárra emelnék a minimálbért az Egyesült Államokban. A lépés mintegy 28 millió amerikai dolgozót érintene, akik ez alatt az időszak alatt összesen 40 milliárd dollárnyi plusz fizetést kapnának. (Bővebben lásd "Érdemes emelni a minimálbért?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Egy kutatás szerint a lépéssel csökkenthető lenne a lassan nyomasztóvá váló szakadék a gazdagok és a szegények között, nem mellékesen növekedne a GDP, és létrejönne legalább 100 ezer új munkahely.

A megszorítások politikája csődöt mondott Európában, a kiút pedig egyre több szakember szerint csakis az innováció, a beruházások és a gazdasági növekedés beindítása lehet. Kérdés, hogy mely szektorokba érdemes hosszú távon befektetni.

Roland Kupers, az Oxford University professzora szerint a válasz egyértelmű: a jövőt a "green growth", azaz a környezetvédelmi beruházások és a zöld energia befektetések jelentik. A gazdaságtörténet során mindig volt egy iparág, melynek fellendülése az adott korszakot jellemezte, akár a vasút, akár a nehézipar, akár a technológia, akár a hadiipar vagy épp az ingatlanpiac fellendüléséről volt szó. (Bővebben lásd "A zöld energia húzhatja ki Európát a gödörből" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az előttünk álló évtizednek is lesz egy kulcs iparága, ez kétségtelen, mint ahogyan Roland Kupers az sem kérdés, hogy ez a szektor a zöld energia lesz. Az Európai Unió egyik fő célkitűzése, hogy 2050-ig 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amely törekvés csakis az innováció és sok-sok milliárd euró beruházás útján képzelhető el.

Az elmúlt 40 év nem kedvezett az alacsony keresetű munkavállalóknak az Egyesült Államokban, a minimálbér reálértékben ugyanis csökkent, miközben a termelékenység korábban soha nem látott sebességgel emelkedett.

A minimálbér reálértéke 1968-ban érte el a csúcsát, azóta mintegy 20-25 százalékkal csökkent. A legutóbb három éve megemelt minimális fizetésnek - óránként 7,25 dollár, megközelítőleg 1600 forint - ma 10 dollár körül kellene lennie, ha a bérek követték volna az inflációt az elmúlt négy évtizedben. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Ha azonban a technológiai újításoknak köszönhetően rohamosan emelkedő termelékenységet követte volna a minimálbér, akkor az ma nem 7,25 dollár, hanem több mint 20 dollár lenne! Érdekesség egyébiránt, hogy a termelékenység a válság alatt is tovább javult, ami elsősorban azzal indokolható, hogy a vállalatok költségcsökkentéssel, azaz elbocsátásokkal válaszoltak a krízisre.

Az amerikai ingatlanpiaci korrekció olyan jól sikerült, hogy mára az árak visszatértek a "normális" szintre. Európában azonban több országban is súlyos a túlértékeltség, így további esés jöhet.

Ez alapján félő, hogy az érintett európai országokban - spanyol, brit, ír ingatlanpiac - további lakásár-esés következik, ami újabb visszahúzó erőt jelent majd az éppen hogy éledező gazdaságok számára. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)