Az egykori kommunista blokk országai nagyjából két évtizeddel ezelőtt kezdtek el áttérni a kapitalista rendszerekre. Mit lehetett tanulni ezekből az átmenetekből – erre a kérdésre ad választ Andrei Shleifer, orosz születésű amerikai közgazdász, a Harvard tanára.

Shleifer Seven things I learned about transition from communism című cikkében hét pontban foglalja össze az átmenettel kapcsolatos tapasztalatait (lásd a jobb hasábban A piacgazdasági átmenet hét tanulsága című bejegyzésünket). A közgazdász szerint bár már viszonylag kevés kommunista rendszerű ország van, de a lista és a tapasztalatok hasznosak lehetnek a túlzott állami jelenlétet levetkőzni szándékozó államoknak is.

1. Az átmenet minden érintett országban komoly gazdasági visszaeséssel kezdődött, bár a visszaesés minden esetben kisebb volt, mint ami a hivatalos statisztikákból látszott. Ez az aktivitás-csökkenés ellentmondott annak a közgazdasági tételnek, miszerint a szabad árrendszer rögtön javítja az erőforrások allokációját. A fő tanulság: a gazdasági átmenet termőre fordulása időt vesz igénybe.

2. A visszaesés nem tartott örökké, a csökkenést gyors növekedési szakasz követte. A hivatalos GDP-adatoknál jobban nőtt a lakosság nagy részének életszínvonala, ami arra utal, hogy a kapitalizmus mégis működik.

3. A gazdaság visszaesés sehol sem vezetett populista felkelésekhez és hatalomátvételhez – pedig ettől sok közgazdász tartott. A kormányok sok helyen megbuktak, de nem populista erők miatt. A populisták helyett inkább egy új gazdasági elit alakult ki (oligarchák), amely politikai befolyásra is szert tett. A lecke egyértelmű: a reformernek nem a populistáktól kell tartania, hanem az új elitektől.

4. A közgazdászok és a reformerek túlértékelték a saját képességeiket a reformok és egy-egy fontos lépés ütemezésével kapcsolatban. A valódi meghatározó tényező a politika és a képességek voltak, nem pedig a fenti kérdésekkel kapcsolatos elméletek. A különböző utakat választó államok végső soron ugyanarra jutottak: privatizáció, makrogazdasági stabilizáció, intézményi és jogi reform, piacgazdaság. A lecke: ne tervezd túl a gazdaság átalakítását, és ne késlekedj annak reményében, hogy később még mélyebb reformra lesz mód!

5. A közgazdászok túlértékelték az ösztönző-rendszer visszaállításának hatását, és nem figyeltek eléggé az emberekre. Az átmenethez új emberek kellettek. Lecke: öreg kutyát remek ösztönzéssel sem lehet új trükkökre tanítani.

6. Fontos, hogy ne becsüljük túl a makrogazdasági válságok, illetve akár az államcsődök hosszú távú hatásait. Oroszország komoly krízisen ment át 1997-1998-ban, amikor sok szakértő 20 évre tette, amíg az ország újra talpra áll. A gyors növekedésre azonban csak tíz évet kellett várni, és hasonlóak a tapasztalatok más országokban is. Lecke: ne pánikolj a válságok miatt, hamar elmúlnak!

7. Könnyebb előre jelezni a gazdasági, mint a politikai folyamatokat. Az egykori kommunista országok mindegyikéből ilyen vagy olyan kapitalizmus lett, de a politikai formák már jóval eltérőbbek. Itt erősek a földrajzi meghatározódások, a nyugatabbra levő országok demokratikusabbak lettek.