Félő, hogy az eurózóna bankrendszerének megroppanását Magyarország az első sorból nézné végig.

Ha ez eurózóna bankválsága súlyosbodik, netán leáll a bankközi pénzpiac és az intézmények visszafogják a hitelezést, az a nyugat-európai országok mellett Kelet-Európát is súlyosan érintené, tekintettel arra, hogy a régió pénzügyi rendszerét a nyugati bankok leányvállalatai dominálják. Ebben az esetben a kelet-európai bankok is elzárnák az éppen csöpögő pénzcsapokat, ez pedig újabb válsághullámot, visszaeső hitelezést és akár újabb recessziót is jelenthetne.

Az IMF elemzése szerint a régióban jellemzően 60-80 százalék a külföldi bankok piaci részesedése, ami komoly kockázatot jelent abban az esetben, ha az eurózóna bankválsága elmélyül. (Bővebben lásd "Mit tehet Kelet-Európa, ha megroppan az eurózóna bankrendszere?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

2011 második félévében, mikor a bankválság legutóbbi hullámai elérték Nyugat-Európa partjait, a pénzintézetek átlagosan 8 százalékkal csökkentették a kelet-európai leánybankok forrásait. Az elemzés tanulsága szerint a hazai betétesek akkor még tudták pótolni a kieső forrásokat – Magyarország sajnos az IMF számításai szerint kivételt jelentett -, félő azonban, hogy egy újabb bankválság esetén már a lakossági betétek és megtakarítások sem lennének elegendők.

Mit tehet a kelet-európai régió egy eurózóna bankválság esetén?

Először is a gazdasági vezetőknek mindent meg kell tenniük, hogy a hazai pénzügyi- és bankrendszerbe vetett lakossági bizalom fennmaradjon/erősödjön. Az esetlegesen kieső nyugati források pótlása érdekében érdemes népszerűsíteni a hazai megtakarítási formákat, a lakossági pénzeket a hazai megtakarítási formákba terelni. Emellett érdemes együttműködni a bankokkal, és kidolgozni egy finanszírozási tervet annak érdekében, hogy ha már elkerülhetetlen, akkor a forráskivonás minél egyenletesebb legyen.

Érdemes fenntartani a tőke- és likviditási minimumokra vonatkozó előírásokat, minden lehetséges eszközzel csökkenteni a nem teljesítő hitelek arányát, és erősíteni a hazai bankszektort. Ezen túl a válságos időkben nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kötött készenléti hitelkeretek is segítik a bankszektor stabilitásának fenntartását.

A jó hír az, hogy ha a nyugati bankok lassan és fokozatosan építik le a válság előtti években felhalmozott kelet-európai hiteleiket, abból hosszú távon Kelet-Európa két módon is profitálhat: egyrészt csökken a régió pénzügyi függése a nyugati nagybankoktól, másrészt lökést adhat a hazai pénzintézetek fejlődésének.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Magyarország lemaradásra ítélve?

Bankunió vagy összeomlás?

Valakinek egyszer fizetnie kell!

Miért kerültek bajba a spanyolok?

Nulla százalékos kamatok - ennyire félünk

Ideje lenne magunkhoz térni