Rafinált átutalások, a szabályok eltéréseinek kihasználása, fiktív cégek létrehozása teszi lehetővé, hogy a nagy cégek a kelleténél kevesebbet fizessenek a közösbe.

A pénzügyek globalizáltak, a hatóságok nem – talán ez a jelen kor egyik legnagyobb kihívása szabályozási szempontból, az adóelkerülés ugyanis ma már szinte alapelvárás egy nemzetközi szinten működő cég vezetésével kapcsolatban.

Az közszájon forog, hogy a nagy cégek „kiviszik a pénzt”, hogy ne adózzanak, de hogy ezt miképp teszik, azzal kapcsolatban már viszonylag nagy a homály. Milyen interakció van a nemzeti adórendszerek között? Ennek a kereskedelem és a beruházás-ösztönzés szempontjából is nagy a jelentősége, de ezen felül fontos azért is, hogy el lehessen kerülni a jövedelmek adózásból való kibújását (lásd erről szóló cikkünket a jobb hasábban).

Az OECD sorba vette az adózási rendszerek eltéréseit kihasználó vállalati megoldásokat. Ez nyilván csak az adóelkerülési tárház egyik része, de mindenképp tanulságos a lista. Ezek a megoldások azt használják ki, hogy az adórendszerek nem ugyanúgy kezelnek egyes instrumentumokat, cégformákat és transzfereket, és oda vezetnek, hogy az adóztatás mindenhol elmarad. Arról nincsenek adatok, hogy mekkora az ezekből adódó adóveszteség, de vannak beszédes példák. Új-Zélandon 2009-ben volt egy olyan eset, amiben négy bank is érintett volt, a kár pedig 1,3 milliárd eurót tett ki, Olaszország nemrég egy 1,5 milliárd eurós esetről számolt be, az Egyesült Államokban pedig van egy adójóváírás-ügy, ahol 3,5 milliárd dollár a tét.

Az OECD szerint ezek az „adóoptimalizálási” megoldások hasonló sémákra épülnek. Ezek a következők:

1. Hibrid gazdasági társaságot hoz létre az anyavállalat a leányvállalat hitelből történő finanszírozására, ami csak ez utóbbi cég országában („B”) adózik (az anyacég országában („A”) fiskális értelemben transzparens cégnek tekintik). „B” országban a kamatokat levonják az adóalapból a hibrid társaság okán, A országban pedig azért, mert itt ezek a tulajdonos anyacégnél is megjelennek kiadásként. Egy tranzakció, két országban elszámolva.

2. „A” országbeli társaság „B” országban leánytársaságot alapít, a szükséges tőkét egy olyan speciális eszközzel biztosítja, amit „A” országban tőkének tekintenek, „B” országban viszont adósságnak. Amennyiben a kifizetéseket ezzel az eszközzel oldják meg, akkor a „B” országbeli társaságnál a kamatok levonhatóak, „A” országban pedig adómentes osztalékként jelenik meg (feltételezve, hogy „A” országban nincs adó az osztalékon).

3. Vannak technikák külföldi adójóváírás generálásra is. A legjellegzetesebb forma a részvények eladása és visszavásárlása (repo), ahol a tranzakció az egyik országban eladásnak és visszavásárlásnak minősül, de a másikban részvényekkel fedezett hitelfelvételnek. „A” országbeli cég „B” országbeli cégtől finanszírozza magát, és erre finanszírozási társaságot (SPV) hoz létre. Az SPV alaptőkéjét „A” cég adja, és ezért az SPV részvényeit kapja cserébe. Ezen részvényekre rögtön köt is egy repo-ügyletet „B” céggel – vagyis „A” cég pénzhez jut „B” cégtől a részvényekért cserébe. A részvények eladása és visszavásárlása között az SPV jövedelemhez jut, ami „A” országban adóköteles, és osztalékként kifizeti azt a „B” társaságnak.

A repo „B” ország számára egy eladás és egy visszavásárlás együttese („B” társaság az SPV tulajdonosa és osztalékot kap).  Az SPV által „A” országban fizetett adóra adójóváírást tud kérni a „B” cég. Mindeközben tegyük fel, hogy „A” országban az ügyletet hitelként kezelik („B” társaság ad hitel „A” társaságnak, az SPV részvényei adják a fedezetet). Vagyis az SPV tulajdonosa ebben az esetben az „A” társaság, így az osztalékot is ez a cég kapja a repo alatt. A „B” társaságnak kifizetett osztalék után vagy adómentességet ad „A” ország, vagy pedig adójóváírást tesz lehetővé – vagyis „A” társaság így vagy úgy, de adómentesen kapja meg az osztalékot. „A” társaság ezen felül csökkenti az adóalapját a „B” társaságnak fizetett kamatokkal - amelyek épp megegyeznek az osztalék-fizetéssel.

És mindez teljesen legális.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Kína befordult a célegyenesbe

Ki kaszál Európa megmentésén?

Csak laptopot és kávét ne!

Tanmese a gyenge forintról és a válságról

A nagy gazdaságpolitikai lutri

Mennyit ér a házimunka Magyarországon?
_________________________________________________________