Pénzügyi Szemle online blog

Vigyük le a vállaltok nyereségadóját, és akkor robbanhatnak a beruházások, a munkahelyek és a gazdaság?

Az Egyesült Államokból induló közgazdasági vita ma már Európát is elérte - és közvetlenül Magyarországot, ahol időközben jelentősen csökkent a vállalati nyereségadó -, amely azt sürgeti, hogy az államok csökkentsék a vállalati szektor nyereségadóját, ezzel ösztönözve a beruházásokat és a munkahelyteremtést. Egy amerikai elemzés ugyanakkor rámutat, hogy ez az egész egy nagy kacsa. (Bővebben lásd "Gyorsulna a gazdaság, ha csökkenne a vállalati nyereségadó?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Rögtön három érdekes következtetést is tesznek az Economic Policy Institute kutatóintézet szakemberei:

A magyar kivitel hazai hozzáadott értéke alacsony, pedig ha ebben a tekintetben felzárkóznánk a versenytársainkhoz, az több hazai munkahelyet jelenthetne.

Sokszor találkozunk azzal az örök igazsággal, hogy Magyarországnak többet kellene exportálnia, ami jelentős bevételeket, munkahelyeket és a lakosság számára jövedelmet generálhatna. Mindez igaz is, nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen a kivitel összetétele, Magyarország pedig ebben a tekintetben sajnos igencsak rosszul áll. (Bővebben lásd "Jelentősen visszaesett az export hazai hozzáadott értéke Magyarországon" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Úgy is lehet ugyanis exportálni, hogy a külföldön eladott termékek (és szolgáltatások) nagyrészt magyar munkaerővel és magyar alapanyagokból állnak össze, és úgy is, hogy az itthon összeállított exporttermékekhez főleg külföldről behozott alkatrészeket használnak fel.

Mi lenne, ha az eurózóna bajba jutott országai különadót vetnének ki az üresen álló ingatlanokra?

Az eurózóna periféria országaiban nagyon úgy tűnik, hogy a következő évek a belső leértékelés jegyében telnek majd, melynek során az érintett országokban olyan szintre kell csökkenteni az árakat és a béreket, ami már versenyképes mondjuk a német vagy holland gazdaság árszínvonalával. Ezt a folyamatot segítené az üresen álló ingatlanokra kivetett különadó. (Bővebben lásd "Így lehetne gyorsabb a periféria országok talpra állása" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

De miért is lenen ez jó? Dean Baker, az amerikai Center for Economic and Policy Research kutatóintézet közgazdásza úgy számol, hogy a legalább fél éve kihasználatlan ingatlanokra a becsült forgalmi érték évi 1,0 százalékának megfelelő adót kellene kivetni. Ez jelentős plusz bevételt jelentene a költségvetéseknek például Spanyolországban vagy Írországban, emellett egy sor gazdasági gondot megoldana.

Egyeseknek mosolyra görbül a szája a költségvetési megszorítások bejelentésekor.

Az ember azt hinné, hogy senki nem szeret rosszabbul élni, de ez tévedés, mert mind a közgazdászok, mind a politikusok között számos megszorítás-pártit ("austerians") találni. Na, de mi motiválhatja őket? (Bővebben lásd "Öt jó érv a megszorítások mellett" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Több lehetőség is van:

- Vannak a meggyőződésesek, akik szerint megszorítani jó, mert valóban csak így nyerhető vissza a közpénzügyek egyensúlya, amit az is bizonyít, hogy milyen okos emberek mondják, hogy szükség lenne rá.

Nem az a lényeg, hogy mennyi az adósság, hanem az, hogy ne a külföldieknek tartozzunk!

Az államadósságok korát éljük, amikor a súlyosan eladósodott országok folyamatos megszorításokra kényszerülnek, a lakosság szenved az adóemelésektől, a külföldi befektetők pedig tartják a markukat és várják vissza a pénzüket. Ahol magas az államadósság, ott a kötvénypiacok összeomlanak, az állam pedig csődközelbe jut - ezt a forgatókönyvet már jól ismerik Görögországban vagy épp Portugáliában. De mi a helyzet mondjuk a belgákkal vagy az olaszokkal, ahol 100 százalék feletti az államadósság, vagy Japánban, ahol 200 százalék feletti? Ezek az országok miért nem mentek csődbe? (Bővebben lásd "Veszélyes, ha egy ország külföldi nagybefektetőknek tartozik" cmű cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Daniel Gros, a brüsszeli Center for European Policy Studies kutatóintézet igazgatója rámutat, hogy nem az számít, hogy mennyi az államadósság, hanem az, hogy egy ország kinek tartozik: belföldi megtakarítóknak, vagy külföldi befektetőknek. Előbbi esetben szinte kizárt, hogy az adott ország csődbe jusson, utóbbinál garantált a bukás.