Okos ember a más kárán tanul – tartja az ismert mondás. Nincs ez másként a közgazdaságtanban sem, ahol a gazdaságpolitikusok gyakran akkor cselekszenek a legokosabban, ha egészen egyszerűen körbenéznek, és lemásolják azon országok gazdasági modelljeit, amelyek működnek, és tartózkodnak azoktól, melyek bukáshoz vezettek.

A válság után az vált központi kérdéssé, hogy merre van a kiút, mi lehet a megoldás? Érdemes laza monetáris politikát folytatni, alacsony kamatokat fenntartani és olcsó pénzzel elárasztani a gazdaságot? Megszorítani kell vagy élénkíteni? Le kell-e értékelni a devizát? Nos, Európa a megszorítások útját választotta, ez ugyanakkor több esetben is súlyos áldozatokkal járt. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Nem volt ez másként Lettországban sem, ahol az IMF javaslatára a kormány súlyos megszorításokkal válaszolt a válságra. Az elv logikus: csökkenteni kell a béreket, aminek következtében a vállalatok versenyképessége javul, ezáltal növekszik az export és végső soron a gazdaság is növekvő pályára áll.

A kísérlet ugyanakkor súlyos árat követelt, Lettországban a GDP 24 százalékkal csökkent 2007 és 2009 között, a munkanélküliség 5,3 százalékról 20 százalék fölé ugrott, miközben 120 ezren – a munkaerő 10 százaléka - hagyták el az országot és kényszerültek máshol munkát vállalni.

Eközben az export nem mutatott látványos fellendülést, azaz nem igazolódott be az a várakozás, mely szerint a munkabérek radikális csökkentése fellendíti a kivitelt és a gazdaságot. Sőt, az elemzések kimutatják, hogy a 2011-es mintegy 4,0 százalékos gazdasági növekedés egyrészt annak volt köszönhető, hogy az ország vezetése – szembe menve az IMF akaratával – nem folytatta a megszorítást, és lazított a monetáris politikán is (ezt korábban ugyancsak az IMF javaslata alapján nem tette meg).

A kísérleti nyúl tehát elvérzett, és Lettország esete bebizonyította, hogy súlyos hiba lehet megszorításokkal válaszolni egy válságra. A helyes út az ún. kontraciklikus gazdaságpolitika alkalmazása, azaz válságban lazítani, fellendülés alatt pedig óvatosan takarékoskodni kell. Már ha lehet...

Utóbbit, azaz a fellendülés alatti takarékoskodást egyébiránt Európa – és Magyarország is – elmulasztotta a krízis előtti években, részben épp ennek köszönhető, hogy ennyire súlyosra "sikerült" a gazdasági válság.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Válságra voltunk ítélve

Nyugdíjasok boríthatják be a tőzsdéket?

Nekimegy a dollárnak Kína

Mitől lesz jó a kormányzás?

Ne pánikoljunk, ha elszáll a benzinár!

Egy hormon bánt el a forinttal?
_____________________________________________________________