Ha a magyar utak állapota jellemzi a magyar állami működést, akkor nagy a baj.

Az útfenntartás és felújítás nem egy bonyolult szakma: minden évben tudható, hogy mennyi utat kell felújítani, és amennyiben ennek megvan a fedezete, akkor az utak színvonala fenntartható. Baj akkor van, ha kevés a pénz - márpedig Magyarországon ez a helyzet. (Bővebben lásd "Helyi közutak Magyarországon: kötelességek és hiányosságok" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Mennyi pénz kellene? Az biztos, hogy (1) ellensúlyozni kell az értékcsökkenést (számviteli megközelítés), illetve biztosítani kell a (2) műszakilag és a (3) gazdaságilag indokolt és szükséges közúti kiadások forrásait. Az is evidencia, hogy amennyiben a kiadások összege tartósan alacsonyabb, mint az értékcsökkenési leírás, akkor az útvagyon értéke folyamatosan csökken. Ilyen esetben a nyújtott közúti szolgáltatások színvonala, azaz az utak minősége is folyamatosan romlik. Problémát jelent az is, hogy a felújítások elmaradása a későbbiekben progresszív mértékben növeli a pénzigényt.

A közutakról nemigen van Magyarországon megbízható statisztika, de azt vannak olyan részelemzések, amelyekből következtetni lehet a nagy egészre. Az egyik ilyen az országos közúthálózatról szóló ÁSZ jelentés, ami szerint évente 2500 kilométer útszakaszt lenne szükséges felújítani az országban, ezzel szemben éves átlagban csupán 632 kilométer útszakaszt újítanak fel. Vagyis több mint 1800 kilométernyi út sorsára van hagyva, ekkora szakaszon csökken minden évben az útminőség.

Ugyanez a jelentés arra is rámutat, hogy a közutak felújítási ciklusideje az optimális 10 év helyett 35 év körül van - vagyis 25 évig kell átlagosan rossz minőségű utat használnunk... Ebből kiindulva már nem is meglepő, hogy a magyar közutak 70 százaléka nem megfelelő, illetve rossz állapotú. Az önkormányzati úthálózat tekintetében nincs országos adatbázis, de feltételezhető, hogy az önkormányzati alrendszerre is igazak az állítások (ez csaknem 170 ezer kilométernyi utat jelent).

Az is beszédes, hogy az országos közúthálózaton a műszakilag szükséges és indokolt fenntartási beavatkozások halasztások miatt a felhalmozódott „fenntartási forráshiány" 100-120 milliárd forintot tesz ki. Az önkormányzati tulajdonban levő utak esetében ilyen számítás nem készült, de nem nagyon feltételezhető, hogy más lenne a nagyságrend.

Mi a megoldás? Természetesen a pénz, az utak ugyanis maguktól nem javulnak ki, a kátyúk nem tűnnek el. A baj az, hogy sok pénzről van szó: 2007 és 2012 között csak az önkormányzatok csaknem 150 milliárd forintot fordítottak útfelújításra, miközben az úthálózat minősége romlik, illetve az egész önkormányzati szektor komoly pénzügyi gondokkal küzd.

A jelek szerint forrás pedig nincs...

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Az is baj, ha minden olcsóbb lesz?

A gatyánk is rámegy a demokráciára?

Miért szenvednek a magyar cégek?

Kaszálnak a bűnözők

Német népszavazás az EU-ról?

Tíz nap múlva vizsgáznak a bankárok