Ha valóban segíteni akarunk a szegényeken, akkor tiszta vizet és szúnyoghálót adjunk, és felejtsük el a laptopokat és a fair-trade kávét.


Nem csak gazdasági, hanem társadalmi szinten is globalizálódott a világ. Az Északi félteke tehetős polgárai szívesen adakoznak a szenvedő Délnek, természetesen az a legjobb, ha ehhez nem kell különösképp módosítani a mindennapi szokásaikon.

A szegények megsegítésére manapság számos lehetőség kínálkozik, már csak az a kérdés, hogy vajon melyik a leghatékonyabb, a legeredményesebb és a leghasznosabb. Úgy fest, hogy bizonyosan nem a fair-trade kávé szürcsölgetése, és nem is a szegény gyerekek laptoppal való ellátása (erről szóló cikkünket lásd a jobb hasábban).

Bruce Wydick, a San Francisco Egyetem tanára készített egy felmérést, amely azt szedte össze, hogy mivel tudunk valóban segíteni a szegényeknek. Az első három helyezett a tiszta vízellátás biztosítása, a gyerekek féregtelenítésének finanszírozása, illetve a szúnyoghálók beszerzése volt, a sor végén pedig a fair-trade kávézás és a laptop-osztogatás állt.

A fair-trade kereskedelem azt jelenti, hogy a termelőknek meghatároznak egy minimumárat (ez jelenleg 1,41 dollár fontonként), aminél nem kaphatnak kevesebbet. Nem tűnik rossz ötletnek, a gond csak az, hogy bár a program körül nagy a felhajtás, de bizonyítható haszna egy szemernyi sem volt mindezidáig. A California Egyetem semmilyen hatást nem talált a fair-trade-ben való részvétel és a kávétermesztők jövedelme között az utóbbi 13 évet áttekintve.

Az ok: a termelőknek a részvételhez fizetnie kell, és meg kell felelniük bizonyos előírásoknak is. Amikor a kávé ára 1,41 dollár fölé megy (most 2,50 dollár az ár), mindenki ugyannyit kap a kávéért. Amikor ez alá megy, akkor elvileg hasznot hoz a program, a baj csak az, hogy a termelők nem tudják a teljes termést a magasabb fair-trade áron eladni.

Nyugati szemmel jó ötletnek tűnik az is, hogy ha minden gyermek laptopot kap (One Laptop Per Child), akkor jobban tud tanulni, és ezzel ki tud kerülni a szegénységből. A problémát az jelenti, hogy a szegénységben élőknek ennél jóval alapvetőbb szükségletei sincsenek kielégítve, éhezve és maláriásan ugyanis kevés hasznát lehet venni egy jól felszerelt számítógépnek. Becslések szerint egy laptop áráért 20 ember tisztavíz-ellátást lehet biztosítani, és 400 gyereket meg lehet szabadítani a bélférgektől.

Egy szó, mint száz: gondoljuk meg, mire adunk pénzt, ha valóban segíteni akarunk.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Tanmese a gyenge forintról és a válságról

A nagy gazdaságpolitikai lutri

Mennyit ér a házimunka Magyarországon?

Felsőoktatás: ez így nem maradhat!

Eleget húztunk már a nadrágszíjon?

Na ezért van veszélyben az euró
______________________________________________________________