Pénzügyi Szemle online blog

A hitelbuborék "halkan" duzzad, míg a részvénypiaci lufi "hangos".

A gazdasági válságokat szinte minden esetben egy-egy buborék kidurranása okozza, azaz egy olyan folyamat, melynek során a gazdasági szereplők előbb felhajtják egy termék - részvény, kötvény, hitel, áru - árát, hogy aztán az árfolyam összeomlásával keletkező tovagyűrűző hatások mély és elhúzódó recessziót idézzenek elő. (Bővebben lásd "Halk buborékok és a hitelválság" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Ilyen szempontból kísérteties a hasonlóság a technológiai részvények piacán 2000-ben kidurrant buborék és a 2008-as hitelpiaci krach között. A különbség "csak" annyi, hogy míg előbbi esetben egy viszonylag rövid, 1-2 éves, és csupán a fejlett országokra korlátozódó válság követte az összeomlást, addig a 2008-as hitelpiaci krach világméretű, elhúzódó és rendkívül pusztító krízist hozott.

A nyári pusztító aszálynak köszönhetően valósággal robbantak a gabonaárak: fel kell készülni a tartós drágulásra?

Az élelmiszerárak jövőbeli alakulásával kapcsolatban két elmélet csap össze. Az egyik szerint az emberiség növekvő létszáma, a feltörekvő országok bővülő húsfogyasztása, a bioüzemanyag-előállítás térnyerése, a szántóföld állomány végessége, a városi/ipari területek bővülése, valamint az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás hatására az élelmiszerek iránti kereslet szünet nélkül erősödni fog, amivel a kínálat aligha tud lépést tartani. (Bővebben lásd "Tartós élelmiszerár-emelkedés vagy ''peak farmland'' elmélet?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Ha ezen elmélet beigazolódik - melynek legtöbb pontjával a FAO is egyetért -, akkor az élelmiszerárak tovább emelkedhetnek, hangsúlyozva, hogy egy-egy aszályos évben akár nagyobb kiugrások is elképzelhetőek lehetnek.

Lengyelország volt az egyetlen európai ország, amely a válság legnehezebb időszakában is elkerülte a recessziót. Mégis hogy csinálták?

A lengyel gazdaságpolitika sikerére már az Egyesül Államok közgazdászai is felkapják a fejüket, ami nem is csoda, hisz míg az eurózóna évek óta szenved az adósságválságtól, addig a lengyel gazdaság töretlenül erősödik. A The Economist internetes oldalán megjelent elemzés összegyűjtötte a siker három titkát (Bővebben lásd "A sikeres lengyel gazdaságpolitika három titka" című cikkünket a jobb oldali hasábban):

- Először is a 2008 előtti hitelboom alatt a lengyel háztartások nem külföldi devizában, hanem saját pénzükben, a zlotyban adósodtak el. Ennek köszönhetően a 2008-as krach után a gyengülő zloty - a zuhanó forint miatt szenvedő magyarokkal ellentétben - a lengyeleket nem sodorta nehéz helyzetbe, sőt a zloty leértékelődése az export élénkülésén keresztül egyenesen serkentőleg hatott a gazdaságra.

A különböző pénzügyi újítások súlyos válságba sodorták a világgazdaságot, mégis hiba lenne megálljt parancsolni a legújabb megoldásoknak.

A gazdasági válság kirobbanásáért kétségtelenül felelősek a bankok, és az általuk kidolgozott pénzügyi újítások. Az olyan innovációk, mint a devizahitel, a CDS, a strukturált finanszírozási formák vagy az értékpapírosított jelzáloghitelek, azon túl, hogy megoldottak egy-egy felmerülő pénzügyi problémát, jelentős kockázatot is vittek a világ pénzügyi rendszerébe. Ennek a folyamatnak a vége nem is lehetett más, mint egy összeomlás és az azt követő válság, pontosan úgy, mint ahogyan a tíz, húsz, vagy száz évvel ezelőtti gazdasági krízisek esetében történt. (Bővebben lásd "Pénzügyi innováció és a válság" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A felmerülő kérdés ezen a ponton az, hogy mit tegyen a világ: állítsa le a pénzügyi innovációt, vagy engedjen teret az új igényekhez igazodó újításoknak.

A férfiak amúgy is jobban keresnek, mint a nők, de ha gyermek érkezik a családba, akkor kiugró lesz a fizetéskülönbség.

A férfiak és a nők közötti átlagos fizetési rés 7 százalékos a gyermektelen családokban, és 22 százalékos, ha van legalább egy gyermek is - derül ki az OECD friss elemzéséből. A fizetésben jelentkező "büntetés" (wage penalty) átlagosan 14 százalékos. (Bővebben lásd "Mélyülő fizetési különbségek és gyermekvállalás" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Jövedelmi különbségek a 25-44 éves korosztályban (szürkével a gyermektelenek, kékkel a gyermekesek)

A legnagyobb bérlemaradást Koreában okozza a gyermekvállalás (a wage gap 13 százalékról 46 százalékra ugrik), a legjelentősebb lemaradást Japánban mérik (egy gyermekes anya 61 százalékkal kisebb fizetésre számíthat, mint a férje), de van olyan ország is, ahol gyakorlatilag nincs jelentősége ebből a szempontból a gyermeknek (Spanyolország és Olaszország).