Brüsszelben és Washingtonban nem úgy számolnak, mint Budapesten. Kinek lehet hinni?

A hiteltárgyalások csúszásának legszürreálisabb momentuma, hogy nem egyeznek meg a magyar kormány és a nemzetközi pénzügyi intézmények előrejelzései. Budapest szerint a bejelentett lépések biztosítják a hiánycél teljesülését, Washington és főleg Brüsszel szerint pedig nem. Kinek lehet hinni egy ilyen helyzetben? (Bővebben lásd ''Nem igaz, hogy a Valutaalap tévedhetetlen'' című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A fenti kérdésre politikai szimpátia és a feltételezett elfogultságok alapján is lehet válaszolni, de talán érdemes végiggondolni egyéb szempontokat is (természetesen az a legjobb, ha valakinek van annyi szabadideje, szakértelme és adata, hogy önmaga járjon utána az eltérés okainak). Az alábbi pontokat emelném ki, megfontolásra javasolva őket.

1. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap szakértői stábja is emberekből áll, és bár messze vannak, így az ottani számítások nehezen azonosíthatóak egy-egy konkrét emberrel és arccal, de biztosak lehetünk abban, hogy ezeket a kalkulációkat is ugyanolyan hús-vér emberek végzik, mint a magyar kormányét. Mindez azt jelenti, hogy bőven „benne van a pakliban", hogy tévednek. Ez evidenciának tűnik, de sok olyan véleményt is hallani, ami alapvetésnek veszik hogy ami nyugatról jön az per definitionem úgy van.

2. A magas fizetés és a nagy merítés miatt akár logikusan is feltételezhető, hogy ott jobbak a szakemberek (bár erre semmi bizonyíték nincs), de az jó eséllyel állítható, hogy ezen szakemberek Magyarországgal kapcsolatos ismeretei szerényebbek, mint magyar kollégáiké.

3. Vajon a múltbeli tapasztalatok alapján kinek érdemes hinni? Mivel Magyarország 1982 óta az IMF tagja, így már vannak tapasztalatok arra, hogy vajon mindeddig jól jelezték-e előre a Valutaalap szakemberei a magyar folyamatokat. Báger Gusztáv megvizsgálta ezt a kérdést az 1999 és 2003 közötti, politikai értelemben a maihoz hasonló időszakra vonatkozóan, és arra jutott: a kormányzati és az IMF-es prognózisok nagyjából ugyanolyan mértékben voltak képesek (képtelenek) előrejelezni a tényleges folyamatokat.

4. Az előző ponthoz kapcsolódik, hogy az IMF, az EU és az összes nemzetközi szervezet egy komoly hátránnyal indul a prognózis-versenyben: az adott kormány ugyanis nem csak a strukturális hatásokkal tud kalkulálni, hanem tudja magáról azt is, hogy mennyire elkötelezett bizonyos mutatókkal kapcsolatban. Vagyis a kormányzati előrejelzések pontosságának az is jót tesz, hogy az a szervezet írja, amelyik cselekedni is képes, ha rossz irányba mennek a dolgok - a nemzetközi szervezeteknél ez természetesen nem így van...

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Hatástalanított adósságbomba

Miért nem jön az IMF?

Minden évre jut egy államcsőd

Megjósolhatatlan volt az összeomlás?

Magyarország, a nagy kiigazító

Nyugdíjreform nyugdíjasok nélkül
 ______________________________________________________________