Pénzügyi Szemle online blog

A magánszférában dolgozók évente megközelítőleg egy hónappal dolgoznak többet, mint a közalkalmazottak. Legalábbis egy amerikai felmérés szerint.

Gyakran lehetünk fültanúi, amint egy a magánszférában dolgozó barátunk épp azt dörgöli egy másik, közszférában tevékenykedő cimboránk orra alá, hogy a magánszféra sokkal "keményebb", többet kell dolgozni, nincs szabadság, sőt a főnök még hétvégén és ünnepnapokon sem hagyja pihenni. (Bővebben lásd Munkaidővita: közszféra versus magánszféra című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Egy amerikai kutatás megpróbált a végére járni, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon a közalkalmazottak, vagy a magánszférában elhelyezkedők dolgoznak-e többet.

Ha hisszük, ha nem, a számok egyértelműek: komoly adócsökkentést hozott az utóbbi két év.

A fejlett világban Magyarországon csökkent a leginkább az adóterhelés 2010 és 2011 között - derül ki az OECD friss adatsorából és elemzéséből. A GDP arányában mért adóelvonás 2011-ben 35,7 százalékos volt, míg egy évvel korábban még 37,9 százalékos. (Bővebben lásd "Magyarország eddig kimaradt az adóemelésből" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Adóelvonás a GDP százalékában

Sok a vita a magyar közéletben az utóbbi két év adópolitikájával kapcsolatban, de az OECD elemzése alapján nem kérdéses, hogy összességében csökkent a magyar háztartásokon és vállalatokon levő adónyomás. Különösen feltűnő a változás 2007-hez képes, amikor - egyetlen év alatt 3 százalékpontot kitevő emelkedés mellett - a GDP 40,3 százalékát vonta el adó formájában a privát szektortól a magyar állam.

Kevesen fizetnek adót, kevesen dolgoznak, túl sokan élnek az államból. Állítólag ott is.

Mitt Romney republikánus elnökjelölt sokak szerint alapvető hibát vétett, amikor nyilvánosan arról lamentált, hogy az amerikaiak 47 százaléka nem fizet adót a központi kormányzatnak. A politológiai fejtegetésekbe nem mennék bele, de tény, hogy az Egyesült Államokban is egyre komolyabban jelentkezik az a probléma, ami Magyarországon is megoldásért kiált: a (szavazó) polgárok egy jelentős hányada nem finanszírozója, hanem nettó haszonélvezője az állami költségvetésnek. (Bővebben lásd "Kisebb állam kell! - Mibe kerül Mitt Romney ,,elszólása''?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Ez azért jelenthet gondot, mert ezen társadalmi csoportok esetében a túlköltekező állam ígérete a jövedelmi pozíció javulásával kecsegtet. Vagyis, ha túl sok ilyen polgár él egy államban, akkor a választásokat olyan ígéretekkel lehet megnyerni, amire egyénileg minden nettó haszonélvezőnek érdemes szavazni, de ami összességében az állampénzügyek összeomlásával fenyegetnek.

A költségvetések rendbe tételéhez elengedhetetlen a kisebb és hatékonyabban működő állam létrehozása, azaz valahogy hatékonyabbá kellene tenni a közalkalmazottakat, a kérdés már csak az, hogy hogyan.

Közgazdászok megvizsgálták annak lehetőségét, hogy különböző ösztönzőkkel - elsősorban bónuszokkal, jutalmakkal és teljesítményarányos fizetésemeléssel - vajon gyorsabb és pontosabb munkára foghatók-e a közalkalmazottak. (Bővebben lásd "Hogyan tehető hatékonyabbá a közszféra?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Milyen szép is lenne, ha az orvos, a tanár, vagy a munkaügyi hivatalban dolgozók teljesítményarányos fizetést kapnának. Hatékonyabban működhetne az állam, javulnának a közszolgáltatások, sőt végső soron talán még olcsóbbá is válhatna a központi rendszerek fenntartása.

A magasabb minimálbér enyhíthetne a jövedelmi különbségeken, növelhetné a GDP-t és plusz munkahelyeket teremthetne. De azért csak óvatosan…

A jelenlegi óránkénti 7,25 dollárról 2014-re három lépésben 9,80 dollárra emelnék a minimálbért az Egyesült Államokban. A lépés mintegy 28 millió amerikai dolgozót érintene, akik ez alatt az időszak alatt összesen 40 milliárd dollárnyi plusz fizetést kapnának. (Bővebben lásd "Érdemes emelni a minimálbért?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Egy kutatás szerint a lépéssel csökkenthető lenne a lassan nyomasztóvá váló szakadék a gazdagok és a szegények között, nem mellékesen növekedne a GDP, és létrejönne legalább 100 ezer új munkahely.