A szinglik ne maradjanak nyugdíj nélkül, de kapjanak kevesebbet, mint a gyerekesek.

A múlt héten három posztban körüljártunk egy gondolatkísérletet, amely arról szól, hogy a gyermekszám alapján lenne szükséges differenciálni a nyugdíjakat (a posztokat itt, itt és itt találja meg). A bejegyzések éles vitát váltottak ki, és számos hozzászólást generáltak.

Az eddigi bejegyzések alapvetően egy elvi gondolatmenet elemeinek voltak tekinthetőek, amivel egyet is lehet érteni, illetve természetesen el is lehet utasítani. De még abban az esetben is marad egy fontos kérdés, ha elismerjük, hogy a nyugdíjrendszert nem lehet elválasztani a népesedési, valamint a gyerekvállalási folyamatoktól: hogyan nézne ki mindez a valóságban? (erről lásd írásunkat a jobb hasábban).

A Botos-házaspár erre is ad egy megoldást, ami az eddigiekhez hasonlóan egyike a megoldásoknak, és nem az egyetlen megoldás. Szerintük egy módosított pontrendszert kell bevezetni, azaz az aktív korban befizetett járulék legyen a nyugdíj alapja (ez szinte egy virtuális egyéni számla), de az így kiszámított összeget korrigáljuk a vállalt és felnevelt gyermekek számával. Vagyis a „szinglik" ne maradjanak nyugdíj nélkül, de kapjanak kevesebb nyugdíjat, mint a velük megegyező járuléktömeget befizető gyermekesek. Azaz csak abban az esetben legyen ugyanannyit az időskori apanázsuk, ha az állami nyugdíjat önkéntes takarékoskodással egészítik ki.

A felvetéssel minden bizonnyal számos ponton lehet vitatkozni. Mivel kritikából jó eséllyel sok lesz, így most csak a pozitívumokat szedjük össze - és várjuk a kommenteket.

- A korrigált pontrendszer összhangba hozza a pénzforgalmi folyamatokat és a jogosultságok szerzését, aminek hiánya a jelenlegi rendszer egyik fő hibája.

- A korrigált pontrendszer pozitívan képes visszahatni a demográfiai folyamatokra. Mivel a cél épp egy ilyen rendszer volt, így ebből a szempontból jó a választás.

- A korrigált pontrendszerben az állam elismeri a gyereknevelés költségeiből a társadalmi hasznot jelentő részt, azaz kezel egy externális hatást. Ez növeli a hatékonyságot, és lehetővé teszi a társadalmilag optimális gyerekszám elérését.

- A gyermeknevelés költségeinek elismerése nem csak növeli a hatékonyságot, hanem bizonyos szempontból igazságosabb és méltányosabb rendszert is jelent a jelenleginél.

- A korrigált pontrendszer hosszú távon elvileg képes biztosítani a nyugdíjrendszer egyensúlyát.

- A korrigált pontrendszer nem igényel pluszforrást, ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló pénzt osztaná el a jelenlegitől eltérő módon.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Jár-e nyugdíj a szingliknek?

A gyermek mint a nyugdíj alapja

Lássunk tisztán nyugdíjügyben!

Milliárdos haszon, nulla kockázat

Ahol túl alacsony a minimálbér

Ezért lett rémálom a devizahitelekből
_______________________________________________________________