Ha nem dolgoznak elegen, minden nyugdíjrendszer halálra van ítélve. De az idő sürget.

A nyugdíjrendszert át kell alakítani, jelenlegi formájában ugyanis nem fenntartható, és belátható időn belül az egyik legnagyobb nemzetgazdasági, szociális és politikai kihívást fogja jelenteni Magyarországon. Mivel az ország demográfiai válságban is van, így érdemes az átalakítást úgy megtenni, hogy lehetőleg a gyermekvállalást is elősegítse (részletek itt).

Az egyik neuralgikus pont a munka kérdése. Vagyis mi van, ha nincs az országban elég munkalehetőség, és sokan nem tudnak járulékot fizetni? Hogyan várható el, hogy valaki több gyermeket is vállaljon (amire a demográfiai katasztrófa elkerüléséhez szükség lenne), ha nem tud elhelyezkedni? Felelősen gondolkodó szülő vállal-e gyermeket, gyermekeket, ha nem tudja, miből neveli majd fel őket? Mi az etikus magatartás, ha egy anya nem látja biztosítottnak gyermeke jövőjét? (Erről lásd cikkünket "Újra a nyugdíjreformról: félreértések és kényes kérdések" címmel a jobb oldali hasábban.)

A kérdések egyértelműen jogosak, megfelelő foglalkoztatási helyzet nélkül ugyanis a gyermeknevelést figyelembe vevő nyugdíjrendszer nem életképes. Illetve helyesebb lenne a „sem" szó használata, hisz ha nincs fenntartható gazdaság, úgy bármilyen nyugdíjrendszer halálra van ítélve. Legyen az állami, vagy magán, befizetés-, vagy járadékmeghatározott. Ha nem matematikailag van halálra ítélve, akkor politikailag és társadalmilag.

Ebből adódóan a nyugdíjrendszer működésének alapfeltétele a fenntartható (és lehetőleg, de nem kötelezően növekvő) gazdaság. Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatási helyzet, a munkaerőpiac beindítása, a munkahely-teremtés nem feltétele magának a nyugdíjreformnak, hisz reform nélkül is szükség van arra, hogy többen dolgozzanak és fizessenek járulékot törvényes keretek között.

Ezért lenne ésszerű a nyugdíjpontokban honorálni a taníttatásra fordított erőfeszítéseket, hisz ezekkel áttételesen azt biztosítja a szülő, hogy a gyermeke ne „csak" felnőjön, hanem jó eséllyel munkát is találjon (hisz magasabb humántőke-értékhez magasabb beruházási ráfordítások kellenek, márpedig a reform lényege, hogy a gyermeknevelésre fordított összegeket ismerje el az állam a nyugdíjakban is).

Munkahelyek tehát kellenek, de ezek biztosítása nem a nyugdíjrendszer feladata, hanem a gazdaságpolitika egészéé. A nyugdíjrendszer megreformálását pedig ettől függetlenül meg kell kezdeni, a hatások ugyanis csak hosszú távon jelentkeznek majd, az idő pedig sürget.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Elbántak a görögökkel

Esélyt kaptak a túlélésre a görögök

A magyarokon csattanhat az ostor

Magyarország lemaradásra ítélve?

Bankunió vagy összeomlás?

Valakinek egyszer fizetnie kell!