Pénzügyi Szemle online blog

Szigorú állami regulára van szükség, máskülönben a szabadon fickándozó "piacok" ismét ránk omlasztják a világot.

A "hagyjuk szépen magukra a piacokat, az állam ne szóljon bele a dolgokba" elv megbukott, ez világosan látszik, a magára hagyott gazdaság ugyanis se nem hatékony, se nem stabil, se nem öngyógyító. Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász szerint a gazdaságnak szabályozásra van szüksége, korlátokra, és állami közbeavatkozásra, máskülönben törvényszerűen időről-időre összeomlik. (Bővebben lásd "Szigorúbb állami felügyeletre van szükség!" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Itt vannak például a bankok, ahol Stiglitz kifejezetten hiányolja az állami regulát, hangsúlyozva, hogy a válság kitörése óta csak még koncentráltabb lett a bankszektor. A közgazdász szerint az óriásbankok befolyását kell letörni, különben borítékolható a következő válság. A "too-big-to-fail" hozzáállás nem megfelelő, azaz mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy egyes szuperbankok ne tehessenek meg bármit, mondván túl fontosak ahhoz, hogy elbukjanak.

Azt gondolnánk, hogy aki csak teheti, a külvárosba költözik, és élvezi a madárcsicsergést, a csendet, a nyugalmat. Nagyon nem így van.

A gazdasági válság az élet minden területén érezteti hatását, nem meglepő, hogy a nagyvárosok képét is alaposan átformálja. Az Egyesült Államokban a tendencia világosan mutatja, hogy a külvárosok a krízis nagy vesztesei: a külvárosi lakosság körében 2000 és 2010 között meredeken emelkedett a szegények aránya, ami elsősorban a bűnözési statisztikákon hagyott maradandó nyomot. (Bővebben lásd "Külvárosok: béke és nyugalom helyett bűnözés" című cikkünket a jobba oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

A Brookings kutatóintézet kimutatása szerint az évtized végére a metropoliszok külvárosaiban 2000-hez képest mintegy 25 százalékkal emelkedett a szegények aránya, amely tempó több mint ötszörösen meghaladta az országos átlagot. Így a külvárosok ma már az USA szegényeinek mintegy harmadának adnak otthont, amely statisztika további romlást ígér.

A képzett munkaerő kivándorlása hatalmas veszteség, márpedig Magyarországot ez sújtja.

A jelen egyre inkább, a jövő pedig egészen biztosan a tudásalapú gazdaságoké, vagyis hamarosan eljön az idő, amikor a fizikai munkával már nem fogunk érvényesülni, a boldoguláshoz diplomára, tudásra és tapasztalatra lesz szükség. És ez ugyanúgy igaz az egyénekre, mint az országokra. (Bővebben lásd "A tudásalapú társadalmaké a jövő" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Az OECD kutatásából világosan látszik, hogy azok az országok, akik többet fektetnek tudásalapú tőkébe - USA, Egyesült Királyság, Svédország - azok innovatívabbak, rugalmasabbak és versenyképesebbek, mint azok az országok, ahol a befektetések döntő többsége még mindig a fizikai munkát igénylő iparágakba áramlik. Mindehhez közép-európai tapasztalatokkal a hátunk mögött azt is hozzátehetjük, hogy nem elég az agyakba fektetni, azokat természetesen az országban is kell tartani, illetve ha elmennek, akkor pótolni.

A magyar származású milliárdos befektető Németországot hibáztatja, a német bölcs szerint folytatni kell a megszorításokat. Parázs vita a recsegő-ropogó eurózóna jövőjéről.

Késhegyre menő vitát folytat egymással Soros György milliárdos befektető és Hans-Werner Sinn, a University of Munich professzora, az Ifo gazdaságkutató elnöke az internet nyilvánossága előtt olyan kérdésekről, mint hogy Németország kilépjen-e az eurózónából, legyen-e eurókötvény, vagy épp ki a hibás a dél-európai országok leszakadásáért. Nagy meglepetést nem árulunk el: a szakemberek szerint a másik mindenben téved, a következtetés pedig az, hogy ha nem lesz megegyezés, akkor Európa mehet a levesbe… (Bővebben lásd "Parázs vita Soros György és Hans-Werner Sinn között" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Sokat elmond Európa jelenlegi problémáiról a két nagy tudású szakember vitája, akik sem arról nem tudnak megegyezni, hogy miért alakult ki a válság, sem arról, hogy mi a megoldás, de még arról sem, hogy szükség van-e egyáltalán euróra.

A mostani válságot már sokféleképp hívták, most a Nobel-díjas Stiglitz adott neki új nevet. Mégpedig elég találót.

A válság kitörésekor, 2007-ben a leggyakrabban a subprime-válság elnevezéssel lehetett találkozni, amit Magyarországon rögtön meg is kellett magyarázni, hisz még a pénzügyesek nagy részének sem volt lövése sem arról, mit is jelent a "subprime" kifejezés. Azóta azonban sok víz lefolyt már a Dunán, és Észak-Atlanti Válságról ír a Nobel-díjas bezzeg-tudós, a globalizáció-kritikus Stiglitz. (Bővebben lásd "Szigorúbb állami felügyeletre van szükség!" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

A subprime fordításából jött a "másodrendű jelzáloghitel-piaci válság" kifejezés, ami egyfajta magyarítása volt az eredeti névnek. A válság azonban nem állt meg sem az országhatároknál, sem pedig a pénzügyi piacok határainál, így új név kellett.