Pénzügyi Szemle online blog

Ismét itt egy vészjósló nyilatkozat: Európa öngyilkosságot követ el a megszorításokkal, véli Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász.

Kenneth Rogoff, a Harvard professzora és Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász után most egy újabb "nagy név, az ugyancsak Nobel-díjas Joseph Stiglitz hívja fel a figyelmet az európai megszorítások veszélyeire.

Stiglitz hangsúlyozza, hogy a történelem során még soha nem fordult elő, hogy egy nagy ország vagy gazdasági régió megszorításokkal került volna ki egy gazdasági válságból. Az pedig, amit Európa jelenleg folytat, a legrosszabb próbálkozás mind közül. A 27 tagú Európai unió országai ugyanis a válság kezdete óta összesen 450 milliárd euró - 130 000 milliárd forint - értékben jelentettek be megszorítást, ami példátlan a történelem során.

Elképzelhető, ahogy az amerikai jegybank pont a válságkezelő intézkedésekkel teszi le a következő összeomlás alapjait?

A gazdaság működésébe történő súlyos és tartós beavatkozás gyakran olyan mértékű egyensúlytalanságok kialakulásához vezet, aminek nem is lehet más a vége, mint egy jókora összeomlás. Nincs ez másként a válságkezelő intézkedésekkel sem, melyek rövid távon fellélegzést hoznak, hosszú távon azonban nem ritkán megágyaznak egy még súlyosabb krízisnek. (Bővebben lásd "A válságkezelés sodorhatja bajba az USA gazdaságát" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

Gyors példa: a 2000-2001-es válságra válaszul az amerikai jegybank 1,0 százalékra csökkentette az alapkamatot, amely lépéssel egyfelől segített talpra állítani a gazdaságot, másfelől azonban letette az ingatlanpiaci buborék alapjait. Az olcsó hitelnek köszönhetően ugyanis felpörgött a jelzálog- és ingatlanpiac, aminek eredményeként a lakásárak 2003 és 2006 között átlagosan mintegy 50 százalékkal emelkedtek.

Ez magától senkinek nem jutna eszébe, pedig az euró is ezért van bajban a Harvard professzora szerint.

Az euró bajban van, és Paul Krugman után újabb híres közgazdász próbálja könnyen érthetően elmagyarázni, hogy mi is a gond valójában (és arról nem is beszélnek, hogy a negatÍv sokkhatások a régiót és azon belül is Magyarországot sújtják csak igazán - erről lásd írásunkat a jobb hasábban).

Íme. Házasodni készül egy párocska, de vonakodnak megtenni a nagy lépést. Úgy döntenek, hogy egyfajta felvezetésként közös bankszámlát nyitnak. Minden jól megy, majd a jobb banki kondíciók és egyéb személyes okok miatt meghívják a testvéreiket is, hogy csatlakozzanak a közös számlához.

A két testvérpár közös számlájával nincs is semmi baj, a bank pedig további csatlakozók és nagyobb számla összeg esetén további kedvezményeket ígér - így megszületik a nagy ötlet, hogy bár kevésbé vannak közeli kapcsolatban, de meghívják az unokatestvéreket is. Na, ekkor kezdődnek a bajok.

Igaz-e, hogy a politikai bizonytalanság gyorsabb inflációhoz és magasabb államadóssághoz vezet?

Munkácsi Zsuzsa, a Századvég Gazdaságkutató szakembere tanulmányában erre a kérdésre keresi a választ, amely egyértelműnek tűnik: ha egy országban politikai bizonytalanság uralkodik, vagy a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytat, az negatívan hat a makrogazdasági egyensúlyra. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Európát napjainkban nem csak gazdasági, de politikai bizonytalanság is sújtja. Épp a napokban érkezett hír arról, hogy a megszorításokhoz kellő politikai támogatás hiányában lemondásra kényszerül a holland kormány, ami nem jó jel az idén számos parlamenti választást tartó Európa számára.

Bankot nem mentettünk, mert nem kellett, de amúgy minden válságkezelő intézkedést bevetettünk - az "unortodoxia" azonban mindig kockázatos. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke és kollégája elemez.

Magyarország - a bankmentő akciók kivételével - 2008 és 2011 között lényegében a fiskális politika mindegyik, néha száz százalékos fordulatot jelentő lépésével megpróbálkozott, nagy dózisokban, sokkolóan adagolva a beavatkozást - erre a következtetésre jutott az európai válságkezelés megoldásokat összehasonlító elemzésében Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke és szegedi kollégája, Halmosi Péter (részletes elemzésüket lásd a jobb hasábban).

A szerzők rámutatnak, hogy az Európai Unióban egyetlen olyan tagállam sincs, amely annyi válságkezelő technikával próbálkozott volna, mint a magyar kormány.