Az eurózóna bankjai az elmúlt években olyan összegekben fektették pénzüket országuk állampapírjaiba, ami már a stabilitásukat, sőt a teljes európai bankrendszer stabilitását veszélyezteti. Egy európai államcsőd ugyanis az adott ország bankrendszerét is elsöpörné, felbecsülhetetlen károkat okozva ezzel a gazdaságban.

„Kinek kell félnie az államkötvényektől?" – teszi föl a kérdést Silvia Merler és Jean Pisani-Ferry (lásd cikkünket a jobb oldali hasábban). A Bruegel kutatói szerint a válasz egyértelmű és egyben komoly aggodalmakra is okot ad: a bankoknak.


Az eurózónában ugyanis a válság előtt kialakult, az elmúlt években pedig tovább erősödött az a gyakorlat, mely szerint a bankok komoly összegekben vásároltak országuk állampapírjából. Ez különösen a mediterrán európai országokra volt igaz, Görögországban például 2011-ben a hazai bankok a görög állampapírok 19 százalékát birtokolták, míg Portugáliában ez a szám 22, Spanyolországban 27, Olaszországban pedig 16 százalék volt.

A bankok aggasztó szintet elérő állampapír-kitettségére két logikus magyarázat adódik. Egyrészt azért vásárolták a bankok az álam által kibocsátott kötvényeket, mert ezek a papírok kockázatmentesnek voltak nyilvánítva – ennek megfelelően nem kellett mögéjük biztonsági tartalékot képezni -, másrészt a kormányok finoman felkérték őket erre. A két kézzel költekező kormányoknak ugyanis a válság előtt és alatt is pénzre volt szükségük, ezt a pénzt pedig kötvénykibocsátásból volt a legegyszerűbb előteremteni. A válság alatt elillanó befektetői bizalom miatt azonban nem nagyon maradt más, aki az egyre kockázatosabb hitelpapírokat megvásárolta volna, mint a hazai bankok.

A gond csak az, hogy ilyen kitettségek mellett, ha az adott ország csődöt jelent, és a forgalomban lévő állampapírokon a befektetők 50-60-70 százalékos veszteséget kénytelenek elszenvedni – Görögországban pontosan ez a helyzet, és egyre több szakember szerint ez vár a portugál kötvénytulajdonosokra is -, akkor ez a veszteség a bankok tőkéjét teljes egészében felemésztené. Az államoknak így nem maradna más választásuk, mint megmenteni, azaz feltőkésíteni a hazai bankokat, mindezt természetesen EU-s pénzekből.

Az államok és a bankok ilyen szintű összefonódása tovább mélyíti az eurózóna válságát. A megoldás nem lehet más, mint hogy az eurózóna bankjai csökkentik állampapír kitettségüket, a kérdés – amit az európai gazdaságpolitikusoknak hamarosan meg kell válaszolniuk - már csak az, hogy ha egy bajban lévő ország államkötvényeit sem a lakosság, sem a külföldi nagybefektetők, sem a hazai bankok nem vásárolják, akkor mégis ki marad a vételi oldalon...