Pénzügyi Szemle online blog

A sorsdöntő(nek gondolt) EU-csúcs előtt az aggódó tekintetek Európára szegeződnek, érdemes ugyanakkor fél szemmel az óceán túlpartjára tekinteni, ahol az Egyesült Államok hasonlóan súlyos kérdések megvitatására készül. A tét 800 milliárd dollár.

A tengerentúlon ugyanis év végén lejárnak a Bush-adminisztráció által elindított adókedvezmények, továbbá a kormányzat a 2011. júliusi adósságplafon-emelésért "cserébe" automatikus kiadáscsökkentésre kényszerül. (Bővebben lásd "USA: hamarosan jöhetnek a megszorítások" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Összességében 2013-ban megközelítőleg 800 milliárd dolláros - 180 ezer milliárd forint - megszorítás válik esedékessé, ami a GDP mintegy 5 százalékára rúg. Ez a summa bőven meghaladja azt az értéket, amiről az európaiak évek óta vitáznak, ami különösen így, az elnökválasztás előtt néhány hónappal teszi igazán pikánssá a tengerentúli helyzetet.

Az IMF-nek és az EU-nak sem sikerül eltalálnia, mi lesz Magyarországon. Sőt.

Magyarország EU-s vitáinak nagy része arra vezethető vissza, hogy külföldön és a banki központokban máshogy prognosztizálják a jövő gazdasági eseményeit, mint Budapesten (az ÁSZ elnökének erről szóló, "Gondolatok a költségvetési terv makrogazdasági feltételrendszeréről" című elemzését lásd a jobb hasábban).

A címlapok roskadoznak az európai megszorításokról és az emelkedő munkanélküliségről szóló szalagcímektől, a "fű alatt" óvatosan takarékoskodó Egyesült Államokról ugyanakkor szinte szó sem esik.

Az igazság ugyanakkor az, hogy az USA-ban az elmúlt három évben közel 600 ezerrel csökkent a közalkalmazottak száma, azaz ha lassan is, de a világ legnagyobb gazdasága is igyekszik szépíteni az idénre 8,0 százalék közelébe várt költségvetési hiányán. A The Wall Street Journal kiszámolta, hogy ha ma ugyanannyian dolgoznának az amerikai államnak, mint 2008 decemberében, akkor nem 8,1, hanem jóval kedvezőbb, akár 7,1 százalék is lehetne a munkanélküliség.

A válság utáni egyensúlyjavítás tehát a tengerentúlon is zajlik, ezt ugyanakkor szinte észrevétlenül, a munkaerőpiaci egyensúlyra ügyelve, különösebb médiavisszhang nélkül teszik.

Az eurózóna szépen lassan kettéválik "jófiúkra" - németek, hollandok -, akik mindent megtesznek a költségvetési hiány lefaragása érdekében, és "rosszfiúkra" - franciák, görögök -, akik nagyon úgy tűnik, hogy nem kérnek a megszorítások politikájából.

Érdekesség ugyanakkor, hogy pont azok kardoskodnak leginkább a költségvetési fegyelem mellett, akik egyébként megtehetnék, hogy költsenek és felpörgessék az eurózóna gazdaságát. Az első számú mintaország ilyen szempontból Hollandia. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Hollandiában április végén kormányválság robban ki, miután elfogyott az újabb megszorításokhoz szükséges politikai támogatás. A kormányfő lemondott, a hitelminősítők pedig kilátásba helyezték az elsőrangú, azaz "AAA" minősítés elvesztését. Az ellenzék ekkor olyat tett, ami még a lemondását frissen bejelentő kormányfőt, Mark Ruttét is meglepte: mégiscsak támogatását adta a csomaghoz, amelyet végrehajtva a tervek szerint jövőre elérhető lesz a bűvös 3,0 százalékos deficitcél.

Könnyen lehet, hogy nem igaz az a feltevés, miszerint a magas államadóság miatt lassú egy gazdaság, az oksági kapcsolat inkább fordított.

"A súlyos államadósságot cipelő országok lassabb gazdasági növekedésre képesek, mint az alacsony eladósodottsággal bírók, éppen ezért a kormányoknak arra kell törekedniük, hogy csökkentsék a költségvetés hiányát és az államadósságot, javítva ezzel a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait" - jelenleg ez az európai csapásirány, a friss gazdasági adatok azonban egyre inkább arra utalnak, hogy valami nem stimmel ezzel a megállapítással.

Egy kutatás azt is bebizonyította (bővebben lásd "A magas államadósság miatt lassú a gazdaság?" című cikkünket a jobb oldali hasábban), hogy bár valóban igaz, hogy a magas államadósság az esetek többségében együtt jár a lassú gazdasági növekedéssel, az fent bemutatott oksági összefüggés azonban nem mutatható ki. Azaz nem igaz az, hogy a magas adósság miatt lassú a gazdaság, sokkal inkább valószínű, hogy a lassú gazdasági növekedés miatt duzzad fel az adósság.