Rövid idő alatt fel lehetne számolni a munkanélküliséget a fejlett világban, egyszerűen követni kellene a német receptet: elbocsátás helyett kevesebbet dolgozni.
Érdekes javaslattal állt elő Dean Baker, amerikai közgazdász, aki szerint a német munkanélküliség csökkenésében nincs semmi ördögi, egyszerűen arról van szó, hogy a németek bevállalták, hogy kevesebbet dolgoznak. (Bővebben lásd "Munkanélküliség: követni kellene a németeket?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A német és holland munkanélküliség 5-6 százalékon áll, szemben az amerikai 8 százalékkal, miközben a németek és hollandok átlagosan 20 százalékkal kevesebbet dolgoznak tengerentúli kollégáiknál. Az egyes munkavállaló így kevesebbet keres ugyan, mintha teljes munkaidőben dolgozna, a gazdaság egésze ugyanakkor egészségesebb, miután a munkanélküliség alacsony.
2012. július 12. 07:51
Utánozzuk a németeket!
2012. július 09. 08:29
A munkanélküliség csapdájában
A fiatalkori munkanélküliség az egész életútra rányomja a bélyegét. Márpedig az EU-ban sajnos elég jellemző.
Európa vezetői elsősorban azokra a problémákra keresik a megoldást, melyek látványos pénzpiaci elmozdulásokat - többnyire meredek zuhanást - váltanak ki. Na, de mi lesz azokkal a strukturális, a társadalmi és politikai stabilitást veszélyeztető, de csak hosszabb távon jelentkező gondokkal, amelyek tömegek mindennapjait érintik? (Bővebben lásd "Fiatalok a szakadék szélén" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Ezek többnyire a rövid távú gondok, amiket meg kell oldani. Stabil költségvetés kell, fenntartható állampapír hozamok, bankunió. Rendben. De mi a helyzet, a hosszú távú problémákkal, amik valamiért, ki tudja miért nem ütik ki a biztosítékot a londoni és frankfurti befektetőknél?
2012. július 06. 07:51
Odaveszhet egy egész generáció
Addig nem lesz itt jó világ, amíg a fiatalok körében népbetegség a munkanélküliség.
"A költségvetés elszállt, az államadósság fenntarthatatlan, ezért történelmi csúcsra ugrott a csődkockázati mutató" - az ilyen és ehhez hasonló híreket már jól ismerjük az elmúlt évekből. Ilyet viszont egészen biztosan nem olvastunk: "Megközelítette az egymilliót a munkanélküli fiatalok száma, egy egész generáció veszhet el, éppen ezért a tőzsdeindex és az euró árfolyama összeomlott."
Mi a különbség a két hír között? Európa rengeteg problémával küzd, a gazdaságpolitikusok azonban elsősorban azokra keresik a megoldást, melyek látványos pénzpiaci elmozdulásokat - többnyire meredek zuhanást - váltanak ki. (Bővebben lásd "Fiatalok a szakadék szélén" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Ezek többnyire a rövid távú gondok, amiket meg kell oldani. Stabil költségvetés kell, fenntartható állampapír hozamok, bankunió. Rendben. De mi a helyzet, a hosszú távú problémákkal, amik valamiért, ki tudja miért nem ütik ki a biztosítékot a londoni és frankfurti befektetőknél?
2012. június 29. 07:51
Ezért nem fizetnek a németek
A június 28-29-ei EU-csúcs előtti hetekben valóságos európai népharag zúdult a németekre, mondván pont ők vétóznak meg minden mentőakciót, pont ők, akik a legnagyobb haszonélvezői az eurózónának és az eurónak. De vajon tényleg a németek húzták a legnagyobb hasznot az euróból?
Kétségtelen, hogy Németország a legnagyobb exportőr az öreg kontinensen, mint ahogyan az is, hogy a német kivitel 1998 és 2011 között 117 százalékkal bővült. Nem kérdés, hogy az exportnak jót tesz a közös belső piac és a közös deviza, mint ahogyan az sem, hogy az elmúlt évtizedben a német márka vélhetően jobban felértékelődött volna, mint tette azt az euró, ez a felértékelődés pedig visszavethette volna a német kivitelt. (Bővebben lásd "Valóban Németország az euró legnagyobb nyertese?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A németek ugyanakkor azzal védekeznek, hogy bár az export valóban szépen bővült, a teljes gazdasági növekedés a vizsgált időszakban elmaradt az európai átlagtól. Hogyan nevezhetnénk Németországot az euró legnagyobb haszonélvezőjének, ha az 1998 és 2011 között átlagos GDP-növekedés mindössze 1,4 százalékos volt, szemben például a francia 1,7 százalékkal, vagy a 2,0 százalékos hollanddal, esetleg a teljes eurózónára számolt 1,6 százalékos átlaggal - így védekeznek a németek…
2012. június 21. 07:51
Nyugdíj: mi van, ha nincs munka?
Ha nem dolgoznak elegen, minden nyugdíjrendszer halálra van ítélve. De az idő sürget.
A nyugdíjrendszert át kell alakítani, jelenlegi formájában ugyanis nem fenntartható, és belátható időn belül az egyik legnagyobb nemzetgazdasági, szociális és politikai kihívást fogja jelenteni Magyarországon. Mivel az ország demográfiai válságban is van, így érdemes az átalakítást úgy megtenni, hogy lehetőleg a gyermekvállalást is elősegítse (részletek itt).
Az egyik neuralgikus pont a munka kérdése. Vagyis mi van, ha nincs az országban elég munkalehetőség, és sokan nem tudnak járulékot fizetni? Hogyan várható el, hogy valaki több gyermeket is vállaljon (amire a demográfiai katasztrófa elkerüléséhez szükség lenne), ha nem tud elhelyezkedni? Felelősen gondolkodó szülő vállal-e gyermeket, gyermekeket, ha nem tudja, miből neveli majd fel őket? Mi az etikus magatartás, ha egy anya nem látja biztosítottnak gyermeke jövőjét? (Erről lásd cikkünket "Újra a nyugdíjreformról: félreértések és kényes kérdések" címmel a jobb oldali hasábban.)
Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról
Utolsó kommentek