Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Megszorítások helyett: van más út is

A megszorítások politikája csődöt mondott Európában, a kiút pedig egyre több szakember szerint csakis az innováció, a beruházások és a gazdasági növekedés beindítása lehet. Kérdés, hogy mely szektorokba érdemes hosszú távon befektetni.

Roland Kupers, az Oxford University professzora szerint a válasz egyértelmű: a jövőt a "green growth", azaz a környezetvédelmi beruházások és a zöld energia befektetések jelentik. A gazdaságtörténet során mindig volt egy iparág, melynek fellendülése az adott korszakot jellemezte, akár a vasút, akár a nehézipar, akár a technológia, akár a hadiipar vagy épp az ingatlanpiac fellendüléséről volt szó. (Bővebben lásd "A zöld energia húzhatja ki Európát a gödörből" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az előttünk álló évtizednek is lesz egy kulcs iparága, ez kétségtelen, mint ahogyan Roland Kupers az sem kérdés, hogy ez a szektor a zöld energia lesz. Az Európai Unió egyik fő célkitűzése, hogy 2050-ig 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amely törekvés csakis az innováció és sok-sok milliárd euró beruházás útján képzelhető el.

6 Tovább

Ki örülne Európa halálának?

A napokban két ellentétes tartalmú hír/vélemény látott napvilágot, melyek felvetik a kérdést: vajon ki járna jól azzal, ha az eurózóna összeroppanna?

Egyrészt az áprilisi kínai exportadatok elmaradtak a várakozásoktól, amit a kínai illetékesek a csalódást keltő európai megrendelésekkel magyaráztak - Kína minden bizonnyal nem örül Európa gyengélkedésének -, másrészt Arthur Herman, az amerikai American Enterprise Institute kutatóintézet történésze egy cikkben ("Why the death of Europe is America's opportunity") kifejtette: az eurózóna összeomlása remek lehetőséget teremt az Egyesült Államok számára. (Bővebben lásd "Ezért örülhet az USA az eurózóna szenvedésének" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Herman hangsúlyozta, hogy bár a görög hullámok a Wall Streetet is elérték, azaz az elmúlt hetekben az amerikai részvényárfolyamok is megsínylették az európai adósságválság újabb rezgéseit, hosszú távon azonban mégis az Egyesült Államok lehet az, aki hasznot húzhat az európai rendszer széteséséből.

0 Tovább

Kitaposott úton mehetnek a vesztükbe a görögök

A görög dráma újabb felvonását szemlélve az embernek az az érzése, hogy ezt az előadást látta már valahol: egészen pontosan 11 évvel ezelőtt, a csődöt jelentő Argentínában.

A pénzügyi szaksajtó és a közgazdász társadalom számára most az első számú kérdés az, hogy "mi lesz a görögökkel?", és bár a napokban több posztban is foglalkoztunk a görög eseményekkel, érdemes röviden áttekinteni a kísértetiesen hasonló görög és argentin forgatókönyveket. (Bővebben lásd "Szomorú párhuzam Argentína és Görögország között" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

Válság előtti hasonlóságok

- A válság előtti években a görögök és az argentinok is messze a lehetőségeik fölötti életszínvonalon éltek, amit nagyrészt nemzetközi hitelekből finanszíroztak.

Reál GDP alakulása Argentínában (szürke vonal) és Görögországban (piros)

Forrás: Voxeu.org

- Az "elkényelmesedő" gazdaságpolitikusok engedték elszállni a költségvetés hiányát, amit az import megugrása, és a külkereskedelmi mérleg masszív hiánya kísért.

- A gazdaságok versenyképessége rohamosan romlott, köszönhetően az emelkedő bérköltségeknek, az elégtelen beruházásoknak és a mesterségesen erősen tartott devizának.

0 Tovább

A görög összeomlás 140 karakterben

A legfrissebb görög hír szerint kudarcba fulladt az utolsó kísérlet is a kormányalakításra, így júniusban jöhet az új választás. A kérdésre, amely a várható jövőt firtatja, Nouriel Roubini néhány szóban válaszol.

A közgazdász Twitter oldalán tette közzé az általa valószínűnek gondolt forgatókönyvet, amely így néz ki: "választás, államcsőd, kilépés az eurózónából, tőkekorlátozások, betétbefagyasztások, az euróra szóló követelések drachmára konvertálása, a drahchma leértékelése, visszatérés a növekedés/munkahelyteremtés útjára." (Bővebben lásd "Mi vár a görögökre? - Íme egy lehetséges forgatókönyv" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

Ez a forgatókönyv kísértetiesen hasonlít arra, amit Argentína a 2001-ben bejelentett csőd után megélt. Az argentin csőd egy hirtelen, mintegy 10 százalékos GDP-zuhanást hozott 2002-ben, közben a havi szintű infláció 10 százalékra pörgött fel, az argentin peso pedig meredek lesiklópályára került, a dollárral szembeni jegyzés 1-ről 3,5 fölé szökött.

4 Tovább

Mi lesz, ha kilépnek a görögök?

"Továbbra sem kívánatos, technikailag ugyanakkor kivitelezhető a görögök eurózónából történő kilépése" - nyilatkozták európai jegybankárok a hétvége folyamán, ami jelentős fordulatot mutat Európában, eddig ugyanis az volt a jelmondat, hogy nem lehetséges az eurózóna elhagyása.

A politikai szópárbaj tehát elkezdődött - a csörte részleteiről a Financial Times a "Fear grows of Greece leaving euro" című írásban részletesen beszámolt -, a görög politikusok kilátásba helyezték az eurózóna elhagyását, sőt a második mentőcsomag feltételeinek újratárgyalását, és szélsőséges esetben még az államcsődöt is. Eközben az eurózóna vezetői igyekeznek nyomást gyakorolni a múlt vasárnap előkelő helyen végzett görög szélsőséges pártokra, hangsúlyozva, hogy a kilépés Görögországot jóval súlyosabban érintené, mint az eurózónát. (Bővebben lásd "A görög kilépés várható hatásai" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A múlt hét, illetve a hétvége eseményei ugyanis már abba az irányba mutattak, hogy Görögország kénytelen lesz új választásokat tartani, akár már júniusban, melyen a közvélemény kutatások az euróellenes szélsőséges párt, a Syriza győzelmét jósolják.

3 Tovább

Pénzügyi Szemle online blog

blogavatar

Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról

Utolsó kommentek