Az európai jegybank 1000 milliárd eurónyi hitelén a bankok évente több tízmilliárd eurós kockázatmentes nyereséget zsebelhetnek be.

Ki ne szeretne 1000 milliárd eurónyi hitelt „kapni” 3 évre 1,0 százalékos kamat mellett, hogy aztán ezt a pénzt befektesse kötvénybe, részvénybe, akármibe, vagy esetleg hitelezzen belőle a világ legnagyobb vállalatainak, esetleg államainak? A nyereség szinte tuti, hiszen az 1,0 százalékos hitelkamat fölött minden további plusz százalék tiszta haszon, amely 1000 milliárd eurón évente akár az 40-50-60 milliárdot is elérheti. (Bővebben lásd "Bankmentés vagy bankrendszer-mentés?" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

A helyzet az, hogy az Európai Központi bank tavaly év végén és idén év elején pontosan ezt a „műveletet” hajtotta végre, azaz két részletben összesen 1000 milliárd eurót adott kölcsön az eurózóna bankjainak 1,0 százalékon. Az elv világos, a piacra beöntött milliárdokkal a jegybank szerette volna eloszlatni az eurózóna összeomlásával kapcsolatos aggodalmakat, stabilizálni a kötvénypiacokat, és feltőkésíteni – azaz extra nyereséghez juttatni – az eurózóna bankjait.

Elméletileg mindenki jól jár, hiszen az euróválság megoldódik, az európai gazdaságok növekedésnek indulhatnak, a hitelkamatok alacsonyabb szintre eshetnek, a vállalatok hitelhez juthatnak, a bankszektor pedig könnyedén hozzájuthat évi több tízmilliárd eurónyi kockázatmentes hozamhoz.

A gond azonban épp itt, az utolsó ponttal kapcsolatban adódik. Egyre több hangot hallani ugyanis, melyek épp ezt a kockázatmentes extra profitot kifogásolják, mondván ha az uniós szabályok tiltják a magáncégek közvetlen állami támogatását, akkor hogyan működhet az, hogy az Európai Központi Bank évi 30-40-50 milliárd eurós kockázatmentes haszonnal ajándékozza meg a bankokat?

A brüsszeli központú Bruegel kutatóintézet szakemberei mindenesetre kiszámolták, hogy bár az 1000 milliárdos EKB-hitel valóban megnyugtatta a bankközi hitelpiacokat és az állampapírpiacokat, a bankok részvényárfolyamaira egyelőre nem volt látványos hatással. Azaz egyelőre a bankok tulajdonosai/részvényesei nem nyertek az EKB-hitelen, a kérdés ugyanakkor az, hogy hosszú távon hol fog megjelenni az a bizonyos évi 30-40-50 milliárd eurós többlet haszon.

Találgatni, tippelgetni természetesen miért ne lehetne, az első számú tipp pedig az, hogy az európai bankrészvény-tulajdonosok hosszú távon nem fognak rosszul járni az EKB-hitellel…

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Jár-e nyugdíj a szingliknek?

A gyermek mint a nyugdíj alapja

Lássunk tisztán nyugdíjügyben!

Ahol túl alacsony a minimálbér

Akik felültek a kínai gyorsvonatra

Ezért lett rémálom a devizahitelekből
_______________________________________________________________