Pénzügyi Szemle online blog

Rövid idő alatt fel lehetne számolni a munkanélküliséget: elbocsátás helyett kevesebbet kellene dolgozni.

Érdekes javaslattal állt elő Dean Baker, amerikai közgazdász, aki szerint a német munkanélküliség csökkenésében nincs semmi ördögi, egyszerűen arról van szó, hogy a németek bevállalták, hogy kevesebbet dolgoznak. (Bővebben lásd "Munkanélküliség: követni kellene a németeket?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A német és holland munkanélküliség 5-6 százalékon áll, szemben az amerikai 8 százalékkal, miközben a németek és hollandok átlagosan 20 százalékkal kevesebbet dolgoznak tengerentúli kollégáiknál. Az egyes munkavállaló így kevesebbet keres ugyan, mintha teljes munkaidőben dolgozna, a gazdaság egésze ugyanakkor egészségesebb, miután a munkanélküliség alacsony.

"Nincs szükség több tanárra vagy rendőrre, csökkenteni kell az állami alkalmazottak számát…" - nyilatkozta Mitt Romney, republikánus elnökjelölt.

Hozzátette még, hogy a kisebb állam az amerikaiak érdeke, és az amerikai kormánynak az állami alkalmazottak számának gyarapítása helyett az amerikai embereket kellene segítenie. Felmerül a kérdés - amely nem csak az Egyesült Államok számára, de Európa, azon belül is Magyarország számára is érdekes -, hogy a kisebb állam valóban jó-e az embereknek. (Bővebben lásd "Valóban nincs szükség több tanárra, rendőrre?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A Chief Executive Magazine minden évben készít egy felmérést, melynek során amerikai vezérigazgatókat kérdeznek meg arról, vajon melyek az üzleti élet szempontjától a legjobb államok. A kép egyértelmű, a biznisz szempontjából az a jó, ha minél kisebb az állam, minél kisebbek az adók, és minél lazábbak a szabályok.

Az euró elkerülte a kivégzést, és a legutóbbi EU-csúcson kapott egy kis haladékot a totális összeomlás előtt - véli Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász professzor. Élhet-e örökké az, akinek ennyiszer keltik halálhírét?

Az elmúlt években számtalan alkalommal olvashattuk, hogy az euró menthetetlen, hónapjai vannak hátra, Európa pedig nem kerülheti el sorsát, a totális összeomlást. Az embernek azonban egy idő után az az érzése, hogy akinek ennyi alkalommal keltik halálhírét, az örökké fog élni. (Bővebben lásd "Európa eddig megúszta" című cikünket a jobb oldali hasábban)

Miért ne? Valóban, az eurózóna válságára nem született megnyugtató recept, amire a közgazdászok is csak csettintenének, de az összeomlást eddig sikerült elkerülni. Az európai politikusok jól láthatóan a maguk lassú és esetlennek tűnő barkácspolitikájukkal mindig csak annyit javítanak az építményen, hogy az éppen ne omoljon rájuk.

Csodafegyvernek gondoltuk a svájcifrank-hiteleket, a tengerentúlon pedig a jelzáloggal fedezett kötvényeket, no meg a CDS-eket, és mi lett belőle? Egy jó nagy bukó.

Miért van az, hogy azok a pénzügyi innovációk, melyek valóságos forradalmat jelentenek a pénzpiacon, időről-időre méretes összeomlást idéznek elő a világgazdaságban?

A válasz egyszerű - mint ahogy arra Kenneth Rogoff, a Harvard professzora rámutat, - a pénzügyi szektorban 10-15 évente megfigyelhető egy ciklikusság, melynek első felében új és ígéretes pénzügyi termékek jelennek meg, melyek a ciklus közepén sikert sikerre halmoznak, végül azonban a túláradó spekuláció és a határtalan kapzsiság miatt pénzügyi katasztrófát okoznak. (Bővebben lásd "Szűkös évek várnak a bankárokra" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A német exportőröknek évente 100 milliárd eurónyi többlet nyereségük származik a gyengülő euróból, csoda, hogy Németország nem akarja gyorsan megoldani a válságot?

A Citigroup bankház vezető közgazdásza, Nathan Sheets és csapata kiszámolták, hogy Németországban nagyon is jól jön a válság és a gyengülő euró, sőt arra jutottak, hogy ha szétrobbanna az eurózóna és visszavezetnék a márkát, az még ennél a 100 milliárdnál is nagyobb bukót jelentene a németeknek. (Bővebben lásd "Nagyot nyernek a német exportőrök a gyengülő eurón" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Ezzel párhuzamosan a Bank of America szakemberei is számolgattak, akiknek az jött ki, hogy az eurózóna felbomlásának legnagyobb vesztesei a németek lennének, akik az euró elvesztése miatt egy legalább 7 százalékos recessziót szenvednének el.