Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Felsőoktatás: ez így nem maradhat!

A felsőoktatás átalakítása komoly hullámokat vet, és félő, hogy sokan ellenérzéseiket a mai rendszerhez való ragaszkodásban fejeznék ki. Ez pedig nagyon nem lenne helyes.


A felsőoktatás tervezett átalakításával kapcsolatos viták egyre intenzívebbek, az utcai, illetve egyetemi megmozdulások is olyan formákat öltenek, amilyenekkel már évek óta nem lehetett találkozni. A vita helyes és minden bizonnyal hasznos is, hisz a követendő út semmiképp sem evidencia.

Félő azonban, hogy a többi nagy rendszerreformhoz hasonlóan ebben az esetben is sokan eljutnak arra a pontra, hogy ha nem tetszik nekik a megoldás, akkor a jelenlegi helyzethez való görcsös ragaszkodás mellett döntenek. Márpedig ez nem lenne helyes, a felsőoktatás ugyanis nagyon komoly gondokkal küzd - és itt még találgatni sem kell, minderről ugyanis az Állami Számvevőszék nyilvános jelentéseiben több alkalommal is beszámolt (lásd erről szóló cikkünket a jobb hasábban).


2 Tovább

Eleget húztunk már a nadrágszíjon?

Alig telt el néhány hét azóta, hogy az újságok címoldala roskadozott a "Mikor megy csődbe az eurózóna?" típusú címektől. De vajon valóban van ok a pánikra az európai költségvetési hiányokkal és államadósságokkal kapcsolatban?

A kérdés természetesen megosztja a közgazdász társadalmat - ahány ház, annyi vélemény -, mint ahogyan a pénzpiacok és a média is hajlamos felnagyítani a problémákat, nehezítve ezzel a tisztánlátást.

De! A tények azt mutatják, hogy a teljes eurózóna vonatkozásában mind a költségvetési hiány, mind az államadósság esetében van ok az optimizmusra (lásd cikkünket a jobb oldali hasában), a folyamatok ugyanis az időről-időre kirobbanó piaci pánikok ellenére kedvező irányba haladnak.

0 Tovább

Amikor az államcsőd is jó ötletnek tűnik

Görögország előtt két út áll: maradni az eurózónában, követni az IMF/EU által megszabott "megszorító" utat és évekig szenvedni a recessziótól, vagy a 2001-es argentin válság mintájára csődöt jelenteni, kilépni az eurózónából és elindulni egy legalább annyira rögös úton.


Görögország - a várt 25-30 százalékos recesszióval - minden bizonnyal a modern történelem legsúlyosabb gazdasági visszaesését fogja elszenvedni a jelen válság során. Az eddigi csúcstartó Lettország volt 24 százalékkal - ez ugyancsak a 2008-ban kirobbant krízis során jött össze -, illetve Argentína a 2001-es válság során elszenvedett 20 százalékkal.

0 Tovább

Na ezért van veszélyben az euró

Nobel-djías közgazdász pár soros összegzése arról, hogy miért nincs sok oka mosolyogni a válságban levő euró-országoknak.

Görögországban és az eurózóna többi, nehéz helyzetben levő államában nem nagyon vannak jó válaszok a jelenlegi helyzetre - legalábbis Paul Krugman, Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint. Egyre gyakrabban felmerül az is, hogy az eurózóna jelenlegi formájában meg sem marad (ennek hatásait is többféleképp látják, lásd Európa: gazdasági káosz, vagy fejlődés? című cikkünket a jobb hasábban)

3 Tovább

Óvatosak vagy gátlásosak a nők?

Miért nincs több női vezérigazgató? A kérdés kapcsán több válasz is beugorhat, az első mégis talán az, hogy a nők óvatosabbak, és nehezebben vállalnak fel olyan kockázatos döntéseket, melyekkel a vezérigazgatói, vagy elnöki székekben kell szembenézni. Lehetséges azonban, hogy mindez pusztán egy téveszme?

A VoxEU kutatóintézet szakemberei (lásd cikkünket a jobb oldali hasábban) egy érdekes kísérlet során bizonyították, hogy a nők kockázatkerülő magatartása valóban kimutatható, ez ugyanakkor nem egy nemükből egyenesen következő magatartás, hanem sokkal inkább egy a társadalom által beléjük nevelt gátlás/szokás. Ha ugyanis a nők tisztán egynemű környezetbe kerülnek, akkor képesek meghozni ugyanazokat a kockázatos döntéseket, melyekkel vállalatvezető férfi kollégáik naponta találkoznak.

0 Tovább

Pénzügyi Szemle online blog

blogavatar

Hitelesen és közérthetően közpénzügyekről és gazdaságról

Utolsó kommentek