Pénzügyi Szemle online blog

Hurrikánok, Izrael-Irán közti konfliktus, pénznyomda, amerikai elnökválasztás, Kínai padlófék - izgalmas időszak vár az olajra, annyi szent.

Érdekes pályát írt le az olajár idén, az év elején még 110 dollár fölött is megforduló amerikai WTI olaj árfolyama júniusban 80 dollár alá bukott, majd augusztus végére ismét megközelítette a 100 dollárt.

Szakemberek szerint a pénzpiacokon az egyik legbizonytalanabb jövőkép épp az olajé, miután egyszerre több olyan kockázati tényező is van a piacon, ami akár egymagában is képes lenne jelentős elmozdulást kiváltani. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Itt van mindjárt a hurrikánszezon, melynek legfrissebb szereplője, az Isaac névre keresztelt trópusi vihar fenyegetése több dollárral emelte meg az energiahordozó árfolyamát. Szintén a további emelkedés irányába mutat az Izrael és Irán közötti konfliktus - emlékezzünk csak az észak-afrikai harcok által keltett hirtelen árfolyam emelkedésre -, vagy az amerikai jegybanktól várt QE3, azaz a pénznyomda harmadik köre.

Megvan a hosszú távú megoldás az eurózóna bajaira: a német áraknak és béreknek a spanyolénál gyorsabb ütemben kell nőniük.

Az eurózóna jelenleg számos problémával küzd, melyek többsége arra vezethető vissza, hogy az azonos pénzt használó országok az elmúlt 10 évben más-más fejlődési utat követtek. A spanyol árak és bérek például gyorsabb ütemben nőttek mint a német mutatók, ami oda vezetett, hogy a spanyol gazdaság ma már nem hatékony, és így nem tud versenyezni a némettel. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

A különbségeknek így vagy úgy de ki kell egyenlítődniük. Minthogy az országok ugyanazt a pénzt használják, a spanyol deviza leértékelése nem képzelhető el - ez lenne a gyors megoldás -, így nem marad más út, mint hogy a német árak és bérek a következő években a spanyolénál gyorsabb ütemben emelkedjenek. Lényegében ugyanazt a folyamatot kell végigjárni, mint az elmúlt tíz évben, csak ellenkező előjellel.

Nem elég, ha a vállalkozók hitelt, kamattámogatást, tőkét vagy bankgaranciát kapnak. Jó cégek, jó termékek és jó környezet kellenek, na meg olyan eladók, pincérek és kereskedők, akiktől öröm vásárolni.

Kétségtelen, hogy a foglalkoztatás szempontjából rendkívül fontosak a kkv-k: a szektor munkahelyet biztosít a versenyszférában dolgozók 70 százalékának és a GDP több mint 50 százalékát állítja elő. Az sem vita tárgya, hogy szükség van a tőke és pénzhiánnyal küzdő kkv-k támogatására, különösen a gazdasági válság kellős közepén. (Bővebben lásd "Állami támogatás a magyar kkv-szektorban: miből mennyi jut?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Rájuk is fér a segítség, a szomorú tény ugyanis az, hogy a hazai kkv-k jövedelemtermelő képessége mindössze egytizede az EU15-ök átlagának, a vállalkozásoknak pedig csupán 20-22 százaléka bankképes, miközben az uniós arány 70-85 százalék. Emellett az sem ad okot az optimizmusra, hogy a lausanne-i székhelyű IMD gazdasági kutatóintézet elemzése szerint az uniós országok közül hazánkban az egyik legalacsonyabb a kkv szektor hatékonysága.

Az európai adósságválság legnagyobb nyertesei az uzsorások, a benzinhamisítók, az adócsalók, azaz a maffia.

A 2006 óta rendőri védelem alatt élő Roberto Saviano több példát is hoz a fenti állítás alátámasztására. Görögországban a banki hitelezés befagyásával felértékelődött az uzsorások szerepe, a Reuters adatai szerint a dél-európai válságállamban ez az iparág évi 5-10 milliárd eurós üzletet jelent. (Bővebben lásd "Bomba üzlet a bűnözés" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A kamatláb 60 százalék körüli, de Thessalonikiben heti 15 százalékos kamatokra is volt példa - a haszonélvezők pedig balkáni, illetve kelet-európai bűnbandák. Görögországban a maffia uralja a benzinbizniszt is, hamisított üzemanyagokból évi 3 milliárd euró folyik be illegális számlákra.

A jelek szerint Jürgenek, Hansok és Sabinék döntik majd el, mi lesz az EU-val.

Összhangba hozható-e a német alkotmány az európai integráció folytatásával és mélyítésével? - ez jelenleg az egyik legfontosabb kérdés az EU jövőjével kapcsolatban. A német alkotmánybíróság szeptemberben dönt arról, hogy az európai stabilitási mechanizmus megfelel-e a német alaptörvénynek, de az Európai Unió legnagyobb nettó befizető államában immár befolyásos körök is azt kezdeményezik, hogy népszavazás döntsön a fenti kérdésekről, azaz végső soron az Európai Unió jövőjéről. (Bővebben lásd "Népszavazás vár Németországra?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A Bruegel összeállítása szerint 2012 júliusában Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter vetette fel, hogy az európai integráció további mélyítése új alkotmány kíván Németországtól, és erről pár éven belül a népnek kell majd döntenie.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint három területen kell kikérni a nép véleményét: a nemzetállami jogok Brüsszelre ruházásával, az EU további bővítésével, illetve a német adófizetői pénzek egyéb államok megmentésére való fordításával kapcsolatban.