Pénzügyi Szemle online blog

Most akkor mekkora a fiatalok munkanélküliségi rátája? 50 százalék, vagy 15-20 százalék?

"A spanyol és görög fiatalok körében mért munkanélküliség 50 százalékra emelkedett!" - ezzel a hírrel az elmúlt hónapokban több ízben is találkozhattunk, és joggal érezhettük, hogy a fiatalok tömeges munkanélküliségének talán még a jelen válságnál is súlyosabb társadalmi/gazdasági hatásai lehetnek hosszú távon. (Bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban)

Érdemes ugyanakkor a számok mögé nézni - hangsúlyozza Steven Hill, közgazdász -, az 50 százalék ugyanis egy torz statisztika eredménye, a valós munkanélküliségi adatok pedig valójában 15-20 százalék körül mozognak az említett országokban.

A kormány várakozásai szerint jövőre megtörhet a 16 éves átok, és a japán gazdaság végre valahára kikászálódhat a deflációs spirálból.

Az elemzők 2013-ban 0,2 százalékos inflációval, és 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, ami azt jelenti, hogy a másfél évtizedes deflációs dagonyát követően Japán ismét egészséges növekedési pályára léphet. Az üveggömbök 2014-ben már 0,5 százalékos inflációt jósolnak, azaz ha minden igaz, nem egyszeri inflációs évről van szó. (Bővebben lásd "Japán: deflációból ki, adósságválságba be" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

(A defláció, azaz az árak tartós csökkenése azért veszélyes, mert hosszú évekre leállítja a gazdasági növekedést, hiszen ha az árak lefelé tartanak, akkor nem érdemes vásárolni, beruházni, fejleszteni.)

Így utólag teljesen egyértelműnek tűnik, hogy miért tört ki, és miért vált ilyen pusztítóvá a pénzügyi válság. Kérdésként felmerül, hogy akkor előre miért nem lehetett sejteni a bajt, és miért nem lehetet megtenni a szükséges lépéseket.

A kérdésfelvetés természetesen jókora naivitást tükröz, különösen annak fényében, hogy az elmúlt bő 200 évben mintegy 250 esetben került sor államcsődre a világ valamely országában. Csak az Egyesült Államokban az 1982-1992 közötti évtizedben 2270 bank ment csődbe. A számokból is világosan látszik, hogy az emberiség valahogy nem akar tanulni a hibákból, és hiába a modern technológia, a szuperszámítógépek, az internet, a Nobel-díjas közgazdászok, a válságok időről-időre padlóra küldik a gazdaságokat. (Bővebben lásd "A Nobel-díjas közgazdász sem tévedhetetlen" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A jó hír az, hogy eddig egyetlen válság sem hozott "világvégét", a rossz hír az, hogy a jövőben sem fogjuk tudni megakadályozni a krízisek kirobbanását.

Több mint 30 milliárd dollárjába kerülnek az USA költségvetésének a vállalatvezetők béren felüli juttatásai.

A vállalati vezetők rendes fizetésen felüli bónuszai és részvényjuttatásai 2007 és 2010 között a fizetésnél jóval kedvezőbb adózási feltételeknek köszönhetően mintegy 30 milliárd dollárnyi - közel 7000 milliárd forint - adóbevétel-kiesést okoztak az Egyesült Államok költségvetésének. (Bővebben lásd "USA: 30 milliárdba kerülnek a cégvezetők az államnak" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

A részvénytársaságok elnökei és vezérigazgatói teljesen érthető okokból a lehető legoptimálisabb adózási feltételekre törekszenek, és a fizetéseket valamint a különböző béren felüli juttatásokat úgy állapítják meg, hogy a lehető legtöbb maradjon a zsebben, és lehetőleg minél kevesebb menjen a közösbe.

A professzor szerint Spanyolország és Olaszország is talpon marad, az eurózóna pedig egyben tartható.

Az elmúlt hetekben csitultak az eurózóna válságával kapcsolatos aggodalmak, a befektetők pedig egyelőre bizalmat szavaztak a két fókuszban lévő gazdaságnak: Olaszországnak és Spanyolországnak. Szinte biztosra vehetjük, hogy az európai krízisnek lesznek még fellángolásai, a nagy kérdés mégis az, hogy hosszú távon az említett két ország talpon tud-e maradni. (Bővebben lásd "Nem lesz olasz/spanyol csőd" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az elmúlt hónapokban százával olvashattunk olyan elemzéseket, melyek azt taglalták, hogy a fizetési övezet miért fog összeomlani, most mégis érdemes figyelmet szentelni egy tanulmánynak, mely bár Kánaánt nem ígér, fenntartható adósságpályát azonban igen.