Pénzügyi Szemle online blog

Brüsszelben elkészült a nagy kilábalási terv, ami ugyan még nem Európai Egyesült Államok, de a németeknek így is sok lehet.

Már reggel olvasni lehetett a nagyobb nyugat-európai lapokban, azóta pedig a brüsszeli Európai Tanács honlapján is elérhetővé vált az az euró- és EU-mentő terv, amit Herman Van Rompuy, a Tanács elnöke jegyez (a tervezet elérhető a jobb oldali hasábban).

A tervezet szerint a jövő Európája négy pillérre épül majd, melyek a következők:

(1) integrált pénzügyi keret (integrated financial framework), ami gyakorlatilag a magyarra amúgy tévesen és félrevezetően bankunióként fordított rendszert és mechanizmust jelenti;

Soros György szerint a június 28-29-re tervezett EU-csúcs az utolsó esély arra, hogy Európa vezetői megmentsék az eurózónát. A kulcs a németek kezében van.

A milliárdos befektető szerint az EU-csúcson a politikusoknak a már jól ismert politikai -, fiskális - és bankunió vázát kell megalkotniuk, amely eléggé hiteles és kivitelezhető ahhoz, hogy a pénzpiacok bizalmát elnyerje.

Félreértés ne essék, egy működőképes Európai Egyesült Államok megalkotása nem mehet végbe egyetlen EU-csúcson, a fő csapásirány és a tagországok - elsősorban Németország - elkötelezettsége azonban első lépésként elegendő lehet. (Bővebben lásd "Így menthető meg az eurózóna" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Sehol sincs megírva, hogy a világgazdaságnak mindig fölfelé kell tartania. Vannak hosszú, akár évtizedekig is elnyúló, lecsúszást hozó időszakok is.

A világ tele van problémákkal, és amint az egyik megoldódik, rögtön előtérbe kerül a következő. A gazdaságpolitikusoknak az elmúlt öt évben szinte minden hónapra jutott egy-egy évtizedek óta nem látott válsághelyzet, amin úrrá kellett lenni.

Ezek során a pénzügyi szaksajtó azt találgatta, hogy ezúttal épp mi lehet a megoldás, vannak azonban olyan időszakok, mikor egészen egyszerűen nincs megoldás, vagy ha van is, az bizonyos okokból megvalósíthatatlan. (Bővebben lásd "Van kiút a válságból?" című cikkünket a jobb oldali hasában)

Szülőnek lenni megfizethetetlen, a gyermeknevelés ugyanakkor drága mulatság: az Egyesült Államokban egy gyermek felnevelése forintban számolva ma több mint 50 millió forintba kerül!

Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium kiszámolta - hogy miért pont ők, azt ne kérdezzék -, hogy míg 1960-ban egy gyermek "költségei" 191 ezer dollárra rúgtak, addig 2011-ben ez a summa már 235 ezer dollár volt. A számítás során inflációval korrigáltak, azaz 2011-es árszínvonalon számoltak. (Bővebben lásd "Drága mulatság a gyermeknevelés" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Gyermeknevelés költségeinek változása

A költségek között szerepel étel, ital, ruha, szállás, oktatás, orvos, bébiszitter, utazás, és minden egyéb tétel, egyszóval minden, kivéve a felsőoktatás költségeit.

Több bölcsi és a kötelező részmunkaidő kellene a nyugdíjsikerhez.

A gyermekneveléssel korrigált nyugdíjrendszer sikeressége szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy vajon sikerül-e a nőknek munkát és gyermekvállalást összehangolni. (Erről lásd "Újra a nyugdíjreformról: félreértések és kényes kérdések" című cikkünket a jobb oldali hasábban.)

A cél, hogy ne kelljen huszon- vagy harmincévesen választani a gyermek és a karrier között. Ezt a luxust ugyanis nem engedheti meg magának a centrumhoz egyelőre csak konvergáló Magyarország. Nekünk úgy van szükségünk gyermekekre, hogy a szülő nők munkájáról nem tudunk lemondani.