Pénzügyi Szemle online blog

Mario Draghi EKB-elnök megígérte a világnak, hogy mindent megtesz az eurómentés érdekében. Ezt a jegybanki hozzáállást szakmai berkekben csak Chuck Norris megközelítésnek hívják.

Az Európai Központi Bank elnöke - megelégelve a spanyol és olasz kötvénypiacok zuhanását - július 26-án megnyugtató nyilatkozatot tett:

"Within our mandate, the ECB is ready to do whatever it takes to preserve the euro. And believe me, it will be enough."

Mindez annyit tesz, hogy a jegybank minden tőle telhetőt megtesz, hogy megállítsa a kötvényhozamok emelkedését, és valóban, ha mindent megtesz, az egészen biztosan elég lesz. Ez a fajta szigorú elhatározás eddig hiányzott, így Mario Draghi nyilatkozata akár új fejezetet nyithat az európai válságkezelésben. (Bővebben lásd "Draghi-nyilatkozat és a pozitív fordulat" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Egy nappal az EKB elnökének bejelentése előtt a közgazdász megjósolta, hogy az európai jegybank nélkül nem lesz eurómentés.

Az eurónak most már aztán tényleg befellegzett - olvashattuk hetek óta, utalva a romokban lévő olaszokra és spanyolokra. Aztán mégse, csütörtökön ugyanis az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, hogy mindent megtesz az euró védelmében. Hozzátette, hogy nyugodtan hihetünk neki, a "minden" igenis elég lesz. A pénzpiacoknak sem kellett több, a tőzsdék szárnyaltak, a forint idei csúcsára ugrott. Az eurózóna ismét csak nem omlott össze… (Bővebben lásd "Az EKB nélkül nincs eurómentés" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Charles Wyplosz közgazdász professzor egy nappal a jegybanki jelzés előtt írt tanulmányt arról, hogy miként menthető meg a fizetési övezet, és láss csodát, a szakember pont az erős jegybanki beavatkozást javasolta.

Csodafegyvernek gondoltuk a svájcifrank-hiteleket, a tengerentúlon pedig a jelzáloggal fedezett kötvényeket, no meg a CDS-eket, és mi lett belőle? Egy jó nagy bukó.

Miért van az, hogy azok a pénzügyi innovációk, melyek valóságos forradalmat jelentenek a pénzpiacon, időről-időre méretes összeomlást idéznek elő a világgazdaságban?

A válasz egyszerű - mint ahogy arra Kenneth Rogoff, a Harvard professzora rámutat, - a pénzügyi szektorban 10-15 évente megfigyelhető egy ciklikusság, melynek első felében új és ígéretes pénzügyi termékek jelennek meg, melyek a ciklus közepén sikert sikerre halmoznak, végül azonban a túláradó spekuláció és a határtalan kapzsiság miatt pénzügyi katasztrófát okoznak. (Bővebben lásd "Szűkös évek várnak a bankárokra" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az ibériai állam belekeveredett egy súlyos lefelé tartó spirálba, melyből egyelőre nem látszik más kiút, mint a görög út.

Mint arról már korában írtunk, Spanyolország számára elsősorban nem az államadósság vagy a felelőtlen állami költekezés jelent komoly problémát, hanem az összeomló ingatlanszektor hitelei és a bankrendszer megroppanása. (Bővebben lásd "Spanyolország: tovább előre a görög úton?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Az ingatlanboom idején rengeteg rossz minőségű hitelt utaltak ki a bankok, melyek most, a munkanélküliség emelkedésével, az ingatlanárak zuhanásával és a gazdaság recessziójával visszafizethetetlenné váltak.

A bankok nyakig ülnek a rossz hitelekben, a munkanélküliek tömegei képtelenek fizetni, az ördögi körből nem látszik más megoldás, minthogy a spanyol állam átvállalja a banki veszteségek egy részét. Ezzel ugyanakkor hirtelen megugrana az államadósság, már egy olyan szintre, amit nem lehetne sem kinőni, sem visszafizetni.

Van, aki nem csábulna el akkor, ha naponta milliárdok pörögnének át a kezén és egy kis trükkel ennek egy részét zsebre tehetné?

Londonban, a világ legnagyobb bankjainak alkalmazottai közül sokan elcsábultak még a válság előtti években, aminek eredménye szép kis botrány lett a bankszektorban. A vezető bankokról ugyanis kiderült, hogy éveken keresztül manipulálták a bankközi kamatlábakat, amely piac méretét tekintve összesen 700 ezer milliárd dollár értékű. (Bővebben lásd "Libor-botrány: ide-oda tologatták a milliókat" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Elképzelhető, hogy ha egy ekkora összegből csak a százalék töredékét zsebre tudja tenni valaki, az micsoda pénz, hirtelen jött lottó főnyeremény lehet.