Brüsszelben elkészült a nagy kilábalási terv, ami ugyan még nem Európai Egyesült Államok, de a németeknek így is sok lehet.
Már reggel olvasni lehetett a nagyobb nyugat-európai lapokban, azóta pedig a brüsszeli Európai Tanács honlapján is elérhetővé vált az az euró- és EU-mentő terv, amit Herman Van Rompuy, a Tanács elnöke jegyez (a tervezet elérhető a jobb oldali hasábban).
A tervezet szerint a jövő Európája négy pillérre épül majd, melyek a következők:
(1) integrált pénzügyi keret (integrated financial framework), ami gyakorlatilag a magyarra amúgy tévesen és félrevezetően bankunióként fordított rendszert és mechanizmust jelenti;
Itt a brüsszeli terv
Európának három napja maradt
Soros György szerint a június 28-29-re tervezett EU-csúcs az utolsó esély arra, hogy Európa vezetői megmentsék az eurózónát. A kulcs a németek kezében van.
A milliárdos befektető szerint az EU-csúcson a politikusoknak a már jól ismert politikai -, fiskális - és bankunió vázát kell megalkotniuk, amely eléggé hiteles és kivitelezhető ahhoz, hogy a pénzpiacok bizalmát elnyerje.
Félreértés ne essék, egy működőképes Európai Egyesült Államok megalkotása nem mehet végbe egyetlen EU-csúcson, a fő csapásirány és a tagországok - elsősorban Németország - elkötelezettsége azonban első lépésként elegendő lehet. (Bővebben lásd "Így menthető meg az eurózóna" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Évtizedekre elástuk magunkat
Sehol sincs megírva, hogy a világgazdaságnak mindig fölfelé kell tartania. Vannak hosszú, akár évtizedekig is elnyúló, lecsúszást hozó időszakok is.
A világ tele van problémákkal, és amint az egyik megoldódik, rögtön előtérbe kerül a következő. A gazdaságpolitikusoknak az elmúlt öt évben szinte minden hónapra jutott egy-egy évtizedek óta nem látott válsághelyzet, amin úrrá kellett lenni.
Ezek során a pénzügyi szaksajtó azt találgatta, hogy ezúttal épp mi lehet a megoldás, vannak azonban olyan időszakok, mikor egészen egyszerűen nincs megoldás, vagy ha van is, az bizonyos okokból megvalósíthatatlan. (Bővebben lásd "Van kiút a válságból?" című cikkünket a jobb oldali hasában)
Elbántak a görögökkel
Súlyos kritikával illette a brüsszeli, berlini és frankfurti gazdaságpolitikusokat (bürokratákat) Paul Krugman, a Nobel-díjas közgazdász szerint ők voltak azok, akik mély válságba taszították a görögöket.
Krugman szerint bár az USA gazdasági rendszere távolról sem tökéletes, azért tud viszonylag zavartalanul működni, mert a tengerentúlon egy erős központi kormányzat őrködik, amely gondolkodás nélkül segítségére siet a bajba jutott tagállamoknak - Florida, Texas államok pénzügyi kimentését hozza fel példának a közgazdász.
Ezzel szemben az európai monetáris unióban nincs központi irányítás, a tagállamok vezetői egyéni érdekeik mentén igyekeznek hol erre, hol arra tolni Európa szekerét. (Bővebben lásd "A német arrogancia okozta Görögország válságát" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A magyarokon csattanhat az ostor
Félő, hogy az eurózóna bankrendszerének megroppanását Magyarország az első sorból nézné végig.
Ha ez eurózóna bankválsága súlyosbodik, netán leáll a bankközi pénzpiac és az intézmények visszafogják a hitelezést, az a nyugat-európai országok mellett Kelet-Európát is súlyosan érintené, tekintettel arra, hogy a régió pénzügyi rendszerét a nyugati bankok leányvállalatai dominálják. Ebben az esetben a kelet-európai bankok is elzárnák az éppen csöpögő pénzcsapokat, ez pedig újabb válsághullámot, visszaeső hitelezést és akár újabb recessziót is jelenthetne.
Az IMF elemzése szerint a régióban jellemzően 60-80 százalék a külföldi bankok piaci részesedése, ami komoly kockázatot jelent abban az esetben, ha az eurózóna bankválsága elmélyül. (Bővebben lásd "Mit tehet Kelet-Európa, ha megroppan az eurózóna bankrendszere?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Utolsó kommentek